2016.08.02.@ 11.08

Londonban dolgozó magyar lány leveléről beszél ma mindenki

A 25 éves Barbi egyszerűen leírta, miért döntött úgy, hogy Angliába költözik és ott keres munkát. Azt viszont valószínűleg ő sem gondolta volna, hogy nyílt levele egy nap alatt végigsöpri az internetet…

Kovács Brigitta
0 Megosztás

Oszd meg a cikket

Londonban dolgozó magyar lány leveléről beszél ma mindenki

Te is elgondolkoztál már azon, hogy külföldre költözz munka miatt, esetleg már éltél is kint? Barbi két éve döntött úgy, hogy irány London, és most egy nyílt levélben írta le, miért hagyta el Magyarországot. Levele eredetileg a Minden, ami Anglia oldalán jelent meg, de azóta több ezren osztották meg és kommentelték Facebookon. Olvasd el te is, és utána írd meg, mit gondolsz a témáról!

Kedves hazaiak!

A nevem T. Sipos Barbara, 25 éves lány vagyok, Londonban élek, immáron két éve. Azért írok most nektek, hogy feltegyek egy kérdést, amit én is feltettem magamnak, mielőtt elhatároztam, hogy nem folytatom tovább magyarországi pályafutásomat.

Először elmesélem az előzményeket. Agárdon születtem, majd Budapesten tanultam magyar szakon. Négy szemesztert el is végeztem, de úgy alakult, hogy nem tudtam fenntartani magam a fővárosban. Szinte minden tárgyból jelesre vizsgáztam, maximális ösztöndíjban részesültem, aminek mértéke 15 ezer forint volt havonta. Emellett szociális juttatást is kaptam 10 ezer forint értékben, ugyanis a szüleim nem tudtak segíteni otthonról, sőt, a Diákhitelemből én adtam haza nekik. Ebből adódóan egyszerűen nem tudtam folytatni az egyetemet, dolgoznom kellett. Gondoltam, hogy majd levelező tagozaton folytatom, de aztán, amikor bekerültem a sokat emlegetett mókuskerékbe, már erre nem volt módom.

Egy call centerben helyezkedtem el, direkt értékesítéssel foglalkoztam, úgynevezett “hideghívásos” rendszerben, ami azt jelentette, hogy ismeretlen, (főleg idős) embereknek telefonáltam, hogy különféle biorezonanciás készülékeket sózzak rájuk. Pontosabban nem is nekem kellett eladnom ezeket a méregdrága, de teljesen hatástalan és tudományos alapokat mellőző szerkentyűket, hanem úgynevezett “egészségnapra” invitáltam őket, ahol szűréseken vehetnek részt teljesen ingyen. A valóságban ez azt jelentette, hogy megmérték a vérnyomásukat, és 4 órán keresztül kellett hallgatniuk egy profi értékesítő rábeszélő szónoklatát, míg meg nem vásároltak valami több százezres kütyüt.

Kitűnően teljesítettem. A jutalékom már olyan magas volt, hogy megkerestem a nettó 200 ezer forintot is vele. Szeretem az időseket, úgy tűnik, jól tudok velük kommunikálni, de miután a régebb óta ott dolgozó kollégáim elmondták, hogy valójában hova küldöm őket, szó szerint felfordult a gyomrom. A 20 perces ebédszünetet hányással töltöttem. Aznap már nem volt sikeres hívásom. Hazafelé menet befordultam a Kálvin térről a Ráday utcára. Elindultam, és az a kérdés járt a fejemben, hogy: mi a célom ezzel az egész bohóckodással?

A 200 nettó jól hangzik, de Budapesten elment 60 az albi plusz rezsire, emellett a szülőknek felvett személyi kölcsön törlesztőjére, ami 30 ezer forintot tett ki. Bérletet is vásároltam havonta 10 ezerért. Ezzel épp a fele el is ment. Havi háromezer forintot költhettem. Ez volt magammal a deal. Nem vagyok otthonülős típus, és Budapesten azért találtam magamnak mindig társaságot, akikkel kiültünk a “Gödörhöz” vagy éppen ami jött, viszont komolyabb bulikba már nem tudtam elmenni. A ruhatáramat ebből a pénzből képtelen voltam frissíteni, hiszen napi háromezerből konkrétan a kaját tudja kigazdálkodni az ember, és ezzel be is fejeződött a történet. A call center pedig lélekgyilkos volt. A monoton, folyamatos koncentráció és a szkriptek újramondása kikészített az évek alatt.

Szóval a Ráday utcán sétáltam, és megláttam egy kávézót. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve kiültem a teraszára, kértem magamnak egy lattét, és csak bambultam magam elé. Úgy éreztem, most valami mást csinálok. Nem szoktam erre jönni, nem szoktam spontán beülni egy kávézóba, de akkor és ott szabadnak éreztem magam. Csak az a kérdés pörgött a fejemben, hogy mi a célom ezzel az egész bohóckodással?

Eszembe jutott, hogy akár lehetnék mindig ilyen, mint most. Gondtalan, súlytalan és szabad. Elegem volt a magyar politikából, a depresszióból, az acsarkodásból, és abból, hogy a tisztességesnek hazudott munkámból sem tudtam megélni. Akkor azt mondtam magamnak: “Barbi! Te egy tökös csaj vagy! Fogd a cókmókod, és húzz el innen a vérbe!” Amint ez a gondolat a fejembe fúrta magát, hirtelen jó kedvem lett. Elhatároztam, hogy meglépek. Nem érdekel semmi, elhagyom az országot, és zenét hallgatva fogok takarítani valahol, vagy bánom is én, de el innen! Elvégre: mi a célom ezzel az egész bohóckodással?

Felálltam a kávézó teraszán, fizettem, és gyors léptekkel elindultam. Dühös voltam magamra. Rendkívül ideges lettem, amiért eddig csináltam ezt. Úgy akarok élni, hogy az életem a spórolásról szóljon, miközben egy call centerben megőröl az ördögi gépezett? Megvárjam, amíg a kapitalizmus sötétebbik felének legvérszomjasabb korcsa, a direkt értékesítés lerágja az agyamat? Ebből álljanak a napjaim? Mi lesz egy év múlva? Ugyanez? Na és utána? Semmi más, mi lenne. “Élünk, és fúj a szél.”

Én ebből nem kérek, – gondoltam, és már aznap hirdetéseket néztem a neten. Találtam Londonban egy hotelt, ahol minibárok feltöltésére, szobák rende hozatalára és egyéb okosságokra kerestek alkalmazottat. Felhívtam őket, egy hétre rá kellett mennem interjúra. Becsapattam egy bankba, és azt mondtam, mindent vagy semmit! Felvettem 3 kiló folyószámlahitelt, írtam egy londoni magyar lánynak egy erre szakosodott csoportban, aki épp szobatársat keresett, és last minute vettem egy repjegyet. Két napra mentem haza Agárdba, hogy elbúcsúzzak az otthoniaktól. A főnökömet még aznap felhívtam, és azt mondtam: “csesszétek meg a biorezonanciás cuccaitokat!” Aztán rátettem a telefont. Ebből talán levágta, hogy mi van, mert nem hívott vissza.

Tudtam, hogy felvesznek? Nem. Beszéltem jól az angolt? Nem, csak épp úgy, ahogy még ne tudjak letenni egy középfokú nyelvvizsgát, de azért megértessem magam. Viszont nem féltem. Egyáltalán nem. Tudtam, hogy boldogulni fogok. Ha Budapesten sikerült, ott is fog. Így is történt. Elfoglaltam a szobámat, bementem az interjúra, alig kérdeztek valamit, mondtam, hogy bevállalok mindent, ennyi elég is volt nekik. Nem sokáig kellett ott dolgoznom. Összeszedtem magam. Hónapok alatt visszafizettem a folyószámlahitelt, amit kezdő forrásnak vettem fel, kaptam egy jobb állást, mostanra már meglehetősen jól beszélem az angolt, lettek itt barátaim, nem stresszelek, meg tudok élni a béremből, a munkám valóban tisztességes, és hogy mi a különbség? Jól élünk, és fúj a szél…

Drága itthon maradt magyar fiatalok! Nem buzdítalak titeket semmire, csak hogy tegyétek fel magatoknak a kérdést: mi a célotok ezzel a bohóckodással?

Üdvözlettel,

T. Sipos Barbara

egy boldog, angliai magyar lány

Címkék: anglia angliai munka kiköltözött magyarok külföldi munka külföldön élő magyarok london

Szólj hozzá

KOMMENTEK BEZÁRÁSA

Még több Te Te Te

Hosszú Katinka visszalépett az egyik versenyszámában

Hosszú Katinka visszalépett az egyik versenyszámában

Ma délelőtt a Duna Arénában az Iron Lady a második legjobb időt úszta 100 méter háton, ám mégis úgy döntött, hogy nem folytatja a versenyzést ebben a számban…

Meggyilkolták a Linkin Park énekesét?

A legfrissebb hírek szerint a rendőrség nem zárta ki, hogy Chester Bennington nem önkezével vetett véget életének, és most gyilkosság ügyében indítottak nyomozást!

Egészséges pizza receptek, ha diétázol

Neked is kedvenc ételeid közé tartozik ez az olasz finomság és egy diéta kedvéért sem akarsz róla lemondani? Úgy tűnik, nem is kell! Mutatunk pár változatot, amikkel minden nap lehet pizza nap!

Zöld golden retriever kölyök született!

Már a nevében is benne van, hogy a fajtatiszta golden retriever milyen színű lehet: a világos krémtől az aranyos barnáig terjed a skála. Egy csöppség azonban a napokban azzal sokkolta gazdáját, hogy zöld bundával jött világra!

Mindenki kiakadt ezen az emojin

Nemrég jelentette be az Apple, hogy nemsokára újabb hangulatjelekkel bővül az emoji-szótárod, arra azonban tuti, hogy nem számítottak, hogy az egyik ekkora felháborodást okoz majd!

Szuper randikaja 15 perc alatt

Este taliztok a pasiddal? Kéne egy egyszerű, de különleges recept? Készítsd el Sass Dani gasztroblogger fehérboros-fokhagymás camambert-ét, és nyűgözd le vele a srácot!

54 milliós kárt okozott egy szelfi

El tudod képzelni, hogy annyira belemerülj a szelfi készítésbe, hogy ledönts egy csomó drága műtárgyat? Képzeld, egy amerikai nővel pontosan ez történt, amit szerencsétlenségére egy kamera is rögzített!

Durván hamisította a képeit ez az utazóblogger?

Nyüzsgő nagyváros vagy homokos, pálmafás tengerpart? Ez az Insta-csajszi minden héten máshol nyaral, nemrég azonban egy nagyon furcsa dolog tűnt fel a követőinek a képein.

Így töltik a nyarat a milliárdos dubaji tinik

Ki sem teszik a lábukat a városból, de minek is tennék, ha már ott vannak a világ egyik leggazdagabb városában? Felhőkarcolók és Ferrarik - csekkold, milyen a dubaji tinik élete!

A világ top 10 leggyönyörűbb szigete

Szereted a pálmafákat, a napfényt és a homokos tengerpartot? Akkor készülj fel rá, hogy a világ legszebb szigete téged is el fog varázsolni!

Újfajta sült krumplit tesztel a McDonald’s

Oké, most biztos arra gondolsz, mi szükség van egy új sült krumplira, amikor a régi is annyira finom, igaz? De hidd el, a Meki fejlesztői tudják még fokozni az ízcsábítást!


Mobilozott fürdés közben egy tini, belehalt

Egy amerikai lány a kádban is mobilozni szeretett volna, aminek sajnos borzalmas tragédia lett a vége.

Erről a budapesti szelfiről beszél most mindenki

Egy fiatal pár szelfit szeretett volna készíteni a Dunával a háttérben, azonban egy apró baki miatt a fotó olyan viccesre sikerült, hogy most mindenki rajtuk nevet.