2008.06.09.@ 12.06

Édesség a filmvásznon: Karamell

A modellből filmrendezővé és színésznővé avanzsált Nadine Labaki első játékfilmje nem sztoriközpontú mozi, de hangulatfestésből szerencsére jelesre vizsgázik.

Cosmopolitan.hu
0 Megosztás

Oszd meg a cikket

Pár éve Vénusz szépségszalon címmel nálunk is bemutatták Audrey Tautou egy korai moziját, melyben egy szépségszalon dolgozóinak életébe és dolgos hétköznapjaiba kaptunk betekintést. A Karamell című mozi felállása is nagyon hasonló, csupán a helyszín tevődött át Libanonba, ez azonban meghatározó különbség a két film között. A helyszín egy nőket elnyomó társadalom, vajon egy nő egy ilyen országban is lehet boldog? De a legnagyobb kérdés inkább az, hogy szabad lehet–e?

A filmből hiányzik a határozott cselekményszál, és helyette inkább apró életképeket látunk egy házas férfiba reménytelenül szerelmes nőről, egy esküvőjére készülő, de a nászéjszakától szüzessége korábbi elvesztése miatt rettegő kollégájáról és egy idősödő, még mindig az édesanyjával együtt élő varrónőről, aki előtt még egyszer az életben megcsillan a boldogság lehetősége.

A rendező jó érzékkel vegyíti a különböző szálakat, és a szomorú jeleneteket olykor finom humorral oldja fel, színészeit pedig annak ellenére tudja rendkívül magabiztosan irányítani, hogy szinte egytől egyig amatőr szereplőkkel dolgozik. Sok helyütt a libanoni Almodóvarként fogadták Nadine Labakit, amiben azért akad némi túlzás, de az biztos, hogy az elfojtott vágyakról, a szabadság és a boldogság kereséséről hasonló őszinteséggel tud mesélni, mint a spanyol mester. Egy első filmes direktor ennél nagyobb dicséretet pedig nehezen kaphatna.

Szöveg: Soós Anita

Szólj hozzá

KOMMENTEK BEZÁRÁSA

Még több weekend