2019.09.04.@ 15.09

1 hétre vegánra váltottam, erre jöttem rá

Régóta gondolkozol a húsmentes életmódon, de nem mersz belevágni? A Cosmo újságírója most kipróbálta, milyen az első hét vegánként.

Central Médiacsoport Zrt.
0 Megosztás

Oszd meg a cikket

1 hétre vegánra váltottam, erre jöttem rá

Ariana Grande, Miley Cyrus, Beconcé és még nagyon hosszú a lista, ha a vegán sztárokról van szó. Az itthoni kedvenceid közül pedig Steiner Kristóf és Puskás Peti is letette már a vegán életmód mellett a voksát. Nemrég pedig én is egy kicsit becsekkoltam ebbe a világba, bár első körben csak a szépségápolás terén, ahol két teljesen vegán hajápolót teszteltem. Viszont eljött az ideje, hogy szó szerint belekóstoljak a vegán mindennapokba, ezért úgy döntöttem, hogy egy teljes hétre hátrahajítom a szokásos étrendemet és kizárólag vegán finomságokat engedek be a hűtőmbe.

Zöld gyorstalpaló

A beauty témák mellett a másik nagy kedvencem az étkezés és az egészséges életmód, amiről végtelen tanulmányt képes lennék elolvasni. Vegán témában a legérdekesebb villámtények a következők:

– az étkezési célú állattartás miatt több üvegházhatású gáz képződik, mint a közlekedéssel
– ha eddig húst ettél és vegánra váltasz, az ökológiai lábnyomod a felére is csökkenhet – pláne, ha ezt nem csak az étkezésben, de a mindennapokban is követed
– jóval kisebb így az esély az elhízásra és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására.*

Ez már önmagában is elég meggyőző, de nem szabad elfelejteni, hogy ha sutba vágod az állati eredetű élelmiszereket (hús, tejtermékek, tojás, hal, méz), akkor bizony extrán oda kell figyelned az esszenciális tápanyagokra, mert ezeket a szervezeted nem tudja magától előállítani, de vegánként néhányat a leggyorsabban csak a tiltólistás kajákból tudnál szerezni. A legegyszerűbben táplálékkiegészítővel tudod pótolni például a B12 és D vitamint vagy az omega-3 zsírsavakat, de egy kis trükközéssel a veganizmus is kínál neked alternatívákat.

Minden kezdet nehéz?

Hétvégére időzítettem az indulást, hogy könnyen tudjak manőverezni a kezdeti buktatók között. Reggelente nyugiban átgondoltam, hogy nagyjából mit szeretnék enni aznap és szépen előkészítettem mindent a napi főzőműsoromhoz. Egyébként sem vagyok egy nagy húsevő, viszont gyerekkorom óta minden reggel iszom tejet, de ezt a lemondást most meg sem érzem, annyira hajt a lelkesedés. Plusz itt van nekem a kókusztej, ami köszönőviszonyban sincs a fincsi bocitejjel, de legalább vegán… A hétvégi menü reggel kókusztejes zabkásából, délben zöldbabos rizsből, este pedig egy gyors gyümölcssaliból állt. Fáradtságnak és éhségnek egyelőre nyoma sincs. Jó jel!

Melókompatibilis?

Hétfő reggel… Ilyenkor elárasztják az Insta feedemet a kávés posztok, amik sosem érintettek meg különösebben, mert inkább a teára szavazok, ha energialöketre van szükségem. Viszont a szokásos ébredés utáni citromos víz felhörpintése után lassan ideje lenne reggelizni is valamit, természetesen klasszikus tej nélkül. A kókusztejet mandulára váltottam, ma reggel debütál a konyhámban és csúnyán el is vérzik, mert konkrétan kartonpapír íze van. Semmi baj, vissza a kókusztejhez, legalább már értékelem a mandulás kitérő után.

A nagyipari rizsfőzésből még maradt mára is, szóval az ebéd kipipálva egy cuki műanyag elviteles dobozban és nekiugrok a hétnek. Nagyjából 11 felé kezdem érezni, hogy leszakad a fejem és olyan éhes vagyok, hogy már a saját karomat is megrágcsálnám, de szerencsére jön az ebédszünet és az otthoni koszttal még két órán keresztül elvagyok.

Délután négy… Újabb mélypont, valamit nagyon elronthatok, mert nyűgös vagyok és rosszkedvű, de már enni sincs kedvem. Az ezekre a pillanatokra tartogatott banánom olyan felmentőseregként ugrik elő a táskámból, mint Daenerys sárkányai a döntő csatajelenetekben. Túléltem a napot, de ekkor még nem tudom, hogy milyen huncut gonoszsággal készül nekem a holnap…

Vegabeteg

Váratlan fordulatot vett az egy hetes kihívás, ami eredetileg nem volt benne a forgatókönyvben: teljesen lebetegedtem. Valószínűleg a kora őszi náthaszezon kiválasztotta a legalkalmatlanabb pillanatot a nagy belépőre és egészen a hét végéig letáborozott mellettem. Gond egy szál sem, ez nem dobja meg a hús vagy éppen a tej iránti vágyakozásom, de tény, hogy fájdalmasan kimarad a gyógyításérzés a méz nélküli teámból. A sima tej mellett eddig a méz a legnagyobb hiánycikk az életemben a hirtelen jött vegánságom miatt. Betegen nem éppen a legjobb program otthon főzőcskézni, de ha tartani akarom a kihívást, akkor bizony muszáj lesz összedobnom a másnapi menüm. Szerencsére a tízórain és az uzsin nem kell sokat gondolkodni, hiszen a délelőtti órákban bármilyen gyümölcs megteszi, délutánra pedig mandulával és törökmogyoróval lehet készülni és ezeket különösebben elő sem kell készíteni.

Extra tipp, hogy tárazz be előre ezekből az irodai fiókodban, hogy több napra be legyél biztosítva, nekem ez nagyon bejött. Az ebédnél is okos húzás nagyobb adagokban gondolkozni, hogy egyből két napot ki lehessen pipálni, de azért a főzést nem nagyon lehet megúszni – hacsak nem találsz egy tuti biztos vegán kajalelőhelyet, ahonnan rendelni tudsz.

Nálam főként a párolt zöldségek, kuszkusz vagy rizs összekeverése jelenti éppen a főmenüt, de a napok elteltével már a falafel golyók is képbe kerülnek. Ezek szuperül helyettesítik a húst, ami egy idő után hiányzik is, hiszen jelenleg a korábban köretnek használt ételek jelentették magukban a főfogást. A másik nagy kedvencként a krémlevesek futnak be, amit kókusztejszínnel lehet krémesíteni és útifűmaghéjjal sűríteni. Az enyhén kókuszos ízt leszámítva teljesen olyan, mint az eredeti, legyen szó sütőtök- vagy éppen brokkolikrémlevesről (én ennek a kettőnek az elkészítésének szavaztam bizalmat a héten).

A kókusz úgy tűnik a kezdő vegánok új BFF-je, mert a tejre, a tejszínre és még az olajos sütés-főzésre is kínál alternatívát. Kókuszolajként ráadásul teljesen semleges íze van és a teljes kiörlésű vegán kenyeret is meg lehet vele kenni. Ezzel pedig át is tértem a reggelire, amit a kezdeti zabkása helyett felváltott a tejberizs (kókusztejből elkészítve) és a lekváros vagy éppen kókuszzsíros zöldséges verzió. Szerintem ezek vacsira is simán mehetnek, én bátran beneveztem rájuk, de a sima salik játszanak. Mondjuk meglocsolva egy finom tökmagolajjal.

 

Lassan a dobozolás nagymesterévé is válok és őszitén szólva szuper érzés, hogy pontosan tudom, miből készülnek az ételek, amiket megeszek és biztos lehetek benne, hogy nem ártok velük a szervezetemnek. Ez pedig nem csak a kedvemnek és a gyógyulásomnak, de a bőrömnek is jót tesz. A napi kötelező 2-2,5 liter vízről nem is beszélve, amit sokkal könnyebben gurítok le, mert igazi éhségűző. Tudtad, hogy sokszor mikor éhes vagy, igazából csak innod kell, mert a szomjúságérzetet nézted be kajasóvárgásként? Én most tanultam meg egy életre a kettő közötti különbséget.

Még egy kis ráadás

Eljött a hét vége, kicsit jobban vagyok és egy valamit még mindenképpen le akarok tesztelni, szóval plusz két napot ráhúzok a kihívásra, ha már így bekavart a betegség. Vajon mit eszik egy vegán, ha nem kifejezetten vegánbarát étterembe megy? Esélytelen és vegánként ez is kiválasztási szempont kell, hogy legyen vagy mehet a lutri? Szándékosan egy random helyre néztem be és nagyon pozitívan csalódtam. A saláták mellett voltak további húsmentes ételek is, aminél csak rá kellett kérdeznem, hogy biztosan a veganizmusba is belefér-e az összevalók listája. Legnagyobb meglepetésemre felajánlották, hogy akár az étlapon nem szereplő dolgot is elkészítenek nekem, ha szeretném. Máris a szívembe zártam a helyet!

Menjen vagy maradjon?

Az élménybeszámoló után még ott motoszkál benned a kérdés, hogy az alakodon és a bőrödön nyomot hagy-e az új étrended? A válaszom egyértelműen igen, hiszen 1,5 kilót ledobtam a kihívás alatt, bár ezt csúsztatásnak érzem, mivel eléggé belekavart ebbe a betegség is. Viszont van valami, amihez a náthának semmi köze és az a bőröm. Lehet, hogy az arcom eljutott nagyjából a zöldesszürke árnyalatig néhány lázasabb nap után, de soha nem volt még ilyen szép és egyenletes a bőröm a combomon, és az arcom is sokkal puhább lett.

Szóval nekem nagyon bejött a veganizmus, de teljesen tarthatatlan lett volna, ha nem gondolom át előre, hogy miket fogok enni, nem főzök magamnak otthon és nincs a táskámban mindig egy gyümölcs, amit vészhelyzet esetén be lehet dobni. Nem lesz örök szerelem, mert a kókusztej kikerget a világból így másfél hét után és a teám is szomorkodott méz nélkül, de időszakosan biztosan visszatérek még a veganizmushoz.

Címkék: húsmentes életmód kipróbáltuk menü vega vegán vegán életmód vegetáriánus

Szólj hozzá

KOMMENTEK BEZÁRÁSA

Még több Egészség

Ezért lehetsz depressziós szeptember elején

5 expressz trükk, amivel megszüntetheted a fejfájást

Megvan az az érzés, amikor már megmozdulni sem bírsz, annyira szenvedsz a fájdalomtól? Van megoldás a gyógyszereken túl is.