Ilyen a kis kedvencek valódi titkos élete

Forrás: Bambi naplója | 2019 július 4.

Ma mutatják be a mozikban egyik kedvenc filmem folyatását, A kis kedvencek titkos élete 2-őt. Ebből az alkalomból úgy gondoltam, elmesélem, én mit szoktam csinálni otthon, mikor egyedül maradok.

Milyen jól beilleszkedtem a bandába, ugye?

Először is, ha fenn akadtál azon, hogyan lehet egy kutyának kedvenc filmje, nyilvánvaló, hogy még nem láttál uszkárt tévézni. Nálunk ritkán megy a TV, de ha Anyáék néznek valamit, természetes, hogy én is odakuckózom hozzájuk. Általában 5 perc után elalszom a mozin – kivétel, ha állatok is szerepelnek benne. Mindegy, hogy élő, báb vagy rajzfilm, ha állatot látok, le sem veszem a szemem a képernyőről, sőt a mancsom sem, merthogy általában odaszaladok a TV-hez. Mégiscsak csekkolni kell, hogy esetleg nem szabadul-e a ki készülékből az az oroszlán/szamár/ló/rémfarkas stb.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Watching one of my all time favourite movie, The Secret Life of Pets. Today is the premiere of the sequel here in Hungary, can’t wait to see it!

Bambi (@bambi_thepoodle) által megosztott bejegyzés,

A kis kedvencek titkos életét különösen csípem, hiszen kutyák a főszereplői. Két hibája van csak:

1. Az uszkár méltatlanul elhanyagolt mellékszereplő, aki csak nagyon rövid időre tűnik fel.

2. Elég megtévesztő képet ad arról, hogy mivel töltik a házi kedvencek a szabadidejüket.

Merthogy a sztori szerint amikor gazdáik egyedül hagyják őket, elszabadulnak a négylábúak, rosszalkodnak és mindenféle kalandba keverednek. Jó, elismerem: vannak olyan blökik, akik tényleg azonnal csínyen törik a fejüket (és fogukat), amint kilép a gazdájuk az ajtón. Mint például ez a beagle, aki artistákat megszégyenítve kommandózik a konyhában:

De itt van egy rottweiler is, akit otthon hagytak egy nyakára szerelt kamerával. Látszik, hogy először ide-oda kutat a házban, még a WC-be is belekóstol, majd végül kidől aludni:

Vele már jobban tudok azonosulni. Na, nem a WC-ből ivás terén, mert azt még sosem próbáltam. Egyrészt nem vonz (úrikutya vagyok!), másrészt nem is érem fel a WC-csészét. De az alvást adom: mikor Anya meg Apa elmennek itthonról, én bizony szinte azonnal bevágom a szunyát.

Amikor beköltöztem, Anya még nagyon aggódott, hogy mialatt dolgoznak, rosszalkodni fogok, ezért kezdetben napközben ki lettem lakoltatva a konyhába és előszobába. De aztán rájött, hogy nincs oka félni. Én, kikérem magamnak, megajólnevelt kutyuska vagyok! Eddigi három évem alatt mindössze két baleset írható fel a számlámra: egyszer megrágtam a porszívó csövét (de a porszívó örök ellenségem, csak a területemet védtem), illetve mikor Apa a földön hagyta a laptopja töltőjét. Még sosem láttam azelőtt, és azt hittem, játék, szóval kicsit megcsócsáltam. Aztán kiderült, hogy nem játék. Mentségemre legyen mondva, hogy még kamasz voltam. Aztán elég korán rájöttem, hogy amikor Anyáék nincsenek otthon, remekül lehet pihikézni, hogy aztán, mikor hazajönnek és végre labdázhatunk, maxon legyen az akksim. Úgyhogy általában ez a programom itthon egyedül:

Vagy ez:

És ha tényleg nincs jobb dolgom, akkor:


Igen, jól látod, Anyáék kamerával szoktak kukkolni. Már jeleztem a pudli hatóságoknál, hogy ez sérti a személyiségi jogaimat, de a helyzet változatlan.

A kamerát egyébként Kishúgi megfigyelésére vették (aki megjegyzem, jóval huncutabb, mint én), de néha kutyakameraként üzemel. Nem is értem, miért leskelődnek utánam, mert hát őszintén szólva elég unalmas műsort nyomok. Maximum alvópózt szoktam váltani, vagy lemegyek a kanapéról, keresek egy másik kényelemes helyet. Esetleg iszom pár kortyot, vagy ha mozgást hallok a kinti folyóson, fülelek:

Mikor viszont megneszelem, hogy Anyáék felérkeznek a lifttel, felpattanok… hallgatózok, hogy tényleg ők azok… majd, mikor fordul a kulcs a zárban, tigrisbukfenccel az ágyikómban termek, mintha egész végig el sem mozdultam volna onnan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Bambi (@bambi_thepoodle) által megosztott bejegyzés,

Hmm, belátom, hogy miért kellett a rajzfilmben kicsit felturbózni a valóságot, hiszen az én titkos életemből azért nem lett volna valószínűleg kasszasiker. De az igazság az, hogy ha kellően le van fárasztva mentálisan-fizikálisan a kutyád, akkor nem rendez házibulit/nem megy át a szomszédokhoz/nem játszik a konyhai robotgéppel stb., hanem jó eséllyel nyugodtan szundizik, míg hazaérsz. És azért ez mégiscsak megnyugtatóbb, ugye? Ettől függetlenül kíváncsian várom a második részt, bárcsak lenne olyan mozi, ahova kutyusok is mehetnek! Becsszó, szépen ülnék a helyemen, nem dobálnám szét a popcornt, maximum Apa nachos sajtszószába nyalnék bele!

Blogleírás

A Cosmo első négylábú bloggere, Bambi, a törpe uszkár billentyűzetet ragadott, hogy elugassa, milyen a világ kutyaként és kutyásként.

Legutóbbi hozzászólások