„Hálás lesz a jövőbeli énem, amiért a mostani megdolgozik” – interjú FollowAnnával

Kőnig Anna, vagy ahogy a legtöbben ismerik, Follow Anna az egyik legismertebb hazai influenszer, aki nemcsak elbűvölő személyisége, hanem kitartása révén is rengeteg ember példaképe lehetne – vele beszélgettünk.

„Hálás lesz a jövőbeli énem, amiért a mostani megdolgozik” – interjú FollowAnnával

Ha egyetlen szót kellene választanom, azt mondanám önazonos. Kőnig Anna, vagy ahogyan talán jobban ismered, FollowAnna pontosan ugyanaz a lendületes és mérhetetlenül inspiráló személyiség beszélgetőtársként, mint a social médiában. Nem visel álarcot, nem játssza meg magát, pontosan tudja, hogy kicsoda, és azt is, hogyan jutott el idáig. Ő sem volt magával mindig elégedett, és sokszor várta másoktól a visszaigazolást ahhoz, hogy elfogadja önmagát. És ahogyan egy nagyon motiváló posztjában írta nem is olyan régen, volt már jobb formában is. Mégis képes volt változtatni, pusztán azzal, hogy elhatározta: szeretni fogja önmagát! 

Follow Anna

Follow Anna

Cosmo: A testpozitív üzenet, amit közvetítesz hihetetlen inspiráló. Mi adja a legnagyobb löketet ahhoz, hogy jól érezd magad a bőrödben? 

FollowAnna: Alapvetően igyekszem a dolgok pozitív oldalát nézni, a természetem is ilyen, így nem nagyon igényel plusz erőfeszítést, hogy hogyan látom a világot, vagy az, hogy olyan legyek, amilyen, hogy olyan témákat kövessek és képviseljek, amik számomra fontosak. Ez magától értetődően fakad belőlem. 

Cosmo: De ez nem volt mindig így, ugye? 

FollowAnna: Nem, sajnos. Hiába adtam le tíz kilót, hiába mozogtam, vagy erőltettem magamra egy diétát, mindig úgy éreztem, hogy nem elég, hogy nem vagyok jól. Egyáltalán nem ment egyszerűen, hogy tiszteljem a testem, mert sokáig nem voltam elégedett azzal, amim volt, amit kaptam, de tudatosan elkezdtem ezen változtatni. 

Cosmo: Hogyan? 

FollowAnna: Megálltam egy kicsit és elkezdtem törődni a saját mentális egészségemmel. Itt már nem az volt a cél, hogy fogyjak, mozogjak és diétázzak, vagy, hogy elérjem azt, hogy x kilót lefogyjak, hanem, hogy elfogadjam magam. Így teljesen más perspektívából látom egyébként a mozgást és az egész diétázást is. Már nem sulykolom magamnak, muszáj csinálnom, hanem szeretem és élvezem, máshogy tekintek rá. Emellett sok időt töltök magammal, a saját gondolataimmal… Például a postán, sorban állás közben, miközben mások a telefonjukat nyomogatják, én ezt az időt is igyekszem magamra, és a mentális egészségemre fordítani. 

Cosmo: Mi van a trollokkal? Visszahúz, ha olyan visszajelzést kapsz, ami bántó? 

FollowAnna: Nem mondom, hogy visszahúz, inkább úgy fogalmaznék, hogy picit nehezebb ilyenkor megküzdeni a gondolataimmal. Tisztában vagyok vele, ha az ember a közösségi médiában tevékenykedik, akkor igenis megtalálják, de amikor egyébként is hullámvölgyben vagy, akkor kicsit nehezebb kezelni ezeket a támadásokat. Viszont úgy gondolom, ha sikerül, az megerősít.  

Follow Anna

Follow Anna

Cosmo: Biciklizel, bokszolsz, futsz, erősítesz… ha valaki az Instádat böngészi, látja, hogy sosem állsz le. Mindig az életed része volt a mozgás? 

FollowAnna: Igen, abszolút. Mindig nagyon szerettem, és ez volt az egyetlen, amit sosem kellett erőltetni. Amióta pedig kiskutyám van, azóta még jobban, mert ő is igényli, hogy állandóan menjünk. 

Cosmo: Mi van akkor, ha épp nincs kedved a mozgáshoz, miből merítesz ilyenkor erőt? 

FollowAnna: Részben belőle, ő mindig jelzi, ha menni akar sétálni. De persze van, hogy az akaraterőm vagy a motivációm nem ott van, ahol lennie kellene… 

Ilyenkor azt mondom, hogy ez mennyire hasznos lesz a jövőben, és mennyire megköszönöm majd saját magamnak. Ez ad erőt: tudom, hogy hálás lesz a jövőbeli énem, amiért a mostani megdolgozik. 

Cosmo: Ugorjunk vissza picit az önelfogadásra. Miért gondoltad úgy, hogy nem vagy jó, nem vagy elég? 

Follow Anna: Mindig az volt bennem, hogy az az elfogadott, hogyha valaki vékony, úgy gondoltam, az tetszik másoknak. Az én testalkatom viszont nem ilyen. Sokkal inkább egy erősebb izomzatú és csontozatú, alacsony nő vagyok, és ha ehhez még hozzájön, hogy elengedem magam, akkor az bizony meglátszik. Aztán, amikor elkezdtem magam rendbe tenni, rájöttem, hogy mindenki szép, és minden test szép, nincs olyan, hogy egy adott kép a tökéletes. 

Butaság azért küzdeni, hogy egy-két vagy akárhány embernek megfeleljek, azzal csak saját magamat teszem tönkre. Ha viszont az én lelki békém rendben van, az a kisugárzásomat is teljesen megváltoztatja. Ez az, ami igazán számít és ez az, amit én is tudatosan tanítottam meg magamnak.

Cosmo: Érdekes, amit a vékony lányokról mondasz, mert én is azt tapasztalom a környezetemben, hogy a szép, csinos, okos, sikeres nők a saját boldogságukat a testalkatuktól teszik függővé. Szerinted miért? 

FollowAnna: Talán azért, mert média világa elülteti az emberben ezt a gondolatot azáltal, hogy ezt a testképet sugározza mindenhonnan. Tudat alatt azt üzenik, hogy ez az ideális, így aztán sokan teljesen a hatása alá kerülnek. Pont emiatt kellene sokkal több időt tölteniük saját magunkkal. 

Cosmo: Mit értesz ezalatt? 

FollowAnna: Például azt, hogy merjenek kérdéseket feltenni, megkérdezni maguktól, hogy igazából mi is velem a baj? Miért nem szeretem magam? Mi akadályoz ebben? Ha ezekre időt szán valaki, rá fog jönni, hogy semmit nem jelent, ha valaki vékony. Sőt, azok a nők, akik nagyon vékonyak, ugyanúgy küzdenek ezzel, és ők is megélik a saját kálváriájukat, mert mondjuk tudnak hízni. Van egy barátnőm, aki nagyon magas és vékony, és rengeteget küzd, hogy egy kis pluszt magára szedjen. A mérleg másik nyelve itt köszön be, ne gondoljuk, hogy a vékony lányoknak nincsenek küzdelmeik.

Follow Anna

Follow Anna

Cosmo: Ha már étkezés, sokan beleesnek abba a hibába, hogy lelkiismeretfurdalásuk van, ha olyat esznek, amiről tudják, hogy ütős kalóriabomba.  

FollowAnna: Nekem is volt idő, amikor sanyargattam magam, akkor mondjuk nem fért bele, hogy csaljak, látványos is volt az eredmény, amit 6 hónap alatt elértem. Viszont egy egészségügyi probléma miatt ennek egy része visszajött, ekkor kezdtem rendbe tenni a dolgokat, és megtanulni, hogyan kezeljem, hogy odalett az, amiért dolgoztam és amit szerettem.  

Cosmo: Megviselt?

FollowAnna: Nincs maradandó lelki károsodásom, vagy ilyesmi, de az azért idő volt, míg helyre tettem magamban és rájöttem, hogy diéták helyett egy fenntartható, egészséges életmódot szeretnék követni. Szóval, ha a testem megkívánja, akkor egy-két csaló étel belefér, de nem úgy, hogy elugrok hamburgerezni, hanem inkább elkészítem otthon magamnak egy kevésbé testromboló változatát. Ezt másoknak is javaslom.

Cosmo: Szerinted min bukik el a legtöbb életmódváltás?  

FollowAnna: Túl nagy lépéseket akarnak túl rövid idő alatt megtenni. Például egy hónap alatt tíz kilót lefogyni, nagyon szigorú diétával – ezek irreális célok. Ha valaki időnként lenyom a torkán egy-egy edzést, az nem életmódváltás. Lassú lépésekkel kell elindulni, és ha elindult, csak fenntartható odafigyeléssel lehet sikert elérni. Ha egyik nap az illető 5000 kalóriát visz be, nem fogja kárpótolni a testét, hogy másnap csak 1600-at eszik, mert egész végig éhes lesz, és csak csokin és a faláskényszeren fog agyalni, ami nem fenntartható. Illetve azon is sokan elcsúsznak, hogy nem ismernek mértéket. A szigorú diétába belefér napi egy kocka csoki, ettől senki nem fog visszahízni, de egy táblától már igen. A mértéktartás viszont nem mindenkinek az erőssége. 

Cosmo: Szerinted egy nő, aki saját maga állítása szerint nem felel meg a társadalom által kikiáltott szépségideálnak, hogyan tudja magában meglátni a szépet? 

FollowAnna: Álljon a tükör elé a lehető legkevesebb ruhában és csak nézze magát. Aztán lassan keresse meg azokat a dolgokat, amiket szeret magán, például a szemét, vagy a haját. Ha a pozitív dolgokra koncentrál, azok folyamatosan eszkalálódnak. Ha minden nap, vagy hetente több alkalommal az ember időt szán arra, hogy picit nézegesse magát, az sokat számít. Ahogyan az is, ha kedves dolgokat mond magának, például, hogy szép vagyok, vagy jól nézek ki. Lehet, hogy kicsit furán hangzik, de ezek olyan mondatok, amiket bármikor elismételhetünk, nem kell mindig másoktól várni a visszaigazolást, hiszen alapvetően teljesen mindegy, hogy más mit gondol rólunk, a lényeg az, hogy szeressük magunkat. 

És pont emiatt kell a dicséret, mert mindenki értékes és gyönyörű, minden test gyönyörű, csak az a fontos, hogy ezt ténylegesen lássuk.

Erősek, inspirálóak, szerethetőek:

Még több

Body