Nátha, influenza vagy Covid? Így tudjuk kideríteni, hogy mi áll betegségünk háttérben! (X)

Beköszöntött az őszi időszak, ami felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt a napokig, gyakran hetekig tartó náthát, köhögést és egyéb kísérőtüneteket eredményez, hiszen még az erős immunrendszerrel rendelkezőket is ledönti ilyenkor a nátha, valamilyen bakteriális légúti megbetegedés vagy vírus.

A koronavírus miatt már az őszi megfázás sem a régi

A legtöbben a közelmúltig csak legyintettek, ha az őszi megfázás szóba került, hiszen ennek az időszaknak a betegségek egyfajta velejárói. Csakhogy néhány hónappal ezelőtt teljesen felforgatta az életünket, a megszokott mindennapjainkat egy addig ismeretlen vírus, a Covid-19, mely új értelmezést adott az őszi megfázásnak, hiszen egyre nehezebb eldönteni, hogy egy kis köhögés, nátha és láz mögött az influenza vagy éppen a koronavírus húzódik meg.

A Covid-fertőzést ugyanis sokan átvészelhetik különösebb tünetek nélkül, azonban rengeteg esetben okozhat súlyos problémákat, sőt előidézhet életveszélyes állapotokat is, amit addig a társadalom egy jelentős része nem is vett komolyan, amíg a vírus nem követelt nagy számban emberáldozatokat.

Mivel manapság nehéz eldönteni, hogy egy megfázás esetén mi állhat a háttérben, ezért felkerestük Dr. Pataki Zsoltot, az Oktogon Medical Center fül-orr-gégész szakorvosát, hogy segítsen nekünk tisztába tenni ezt a kérdést.

Mikor beszélhetünk egyszerű nátháról?

Amennyiben a koronavírust és az influenzát hasonlítjuk össze az egyszerű náthával, akkor alighanem utóbbi megkülönböztetése tekinthető a legegyszerűbbnek. Jellemzően vizes orrfolyással járó folyamat, mely enyhe köhögéssel, orrdugulással járhat, azonban kevesen tudják, hogy a háttérben ilyenkor is vírusfertőzés húzódik meg.

Ez az úgynevezett rhinovírus fertőzés, mely antibiotikus kezelést nem igényel egészen addig, amíg az orrváladék áttetsző marad. A nátha a legtöbb esetben nem vált ennél súlyosabb állapotra, a panaszok és a tünetek pedig normál esetben néhány napon belül megszűnnek. Ellenkező esetben a nátha súlyosabb lesz és sárgás színűvé válik az orrváladék, ami azt jelzi, hogy bakteriális felülfertőződés következett be.

Miért vagyunk többször betegek az őszi időszakban?

Ennek az oka alapvetően két dologhoz vezethető vissza:

  • A kevesebb napsütés, vitamin és szabadban történő tartózkodás miatt szervezetünk sokkal fogékonyabbá válik minden fertőzésre.
  • Főként a körülmények miatt a fertőzést előidéző kórokozó sokkal nagyobb mennyiségben található meg a környezetünkben.

A közérthetőség miatt Pataki Zsolt doktor úr egyszerűen elmagyarázta nekünk a szervezetünkben ilyenkor lezajló folyamatokat.

Az őszi időszakban alapvetően több szervünket, főként a fejet és a végtagokat jelentősebb hideghatás ér, aminek következtében az ott futó hajszálerek összehúzódnak, az érintett területeken romlik a vérkeringés, amitől a sejtek sem jutnak elég oxigénhez. Ez a tökéletes környezet és helyzet arra, hogy a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképessége csökkenjen, és ha ez éppen a garatnyálkahártyában történik, gyakorlatilag rögtön ki is alakul a felsőlégúti megbetegedés.

A hideghatás miatt ráadásul az immunrendszer sem működik megfelelően, csökken az általa előállított interferon nevű fehérje termelése, mely hatékonyan felveszi a harcot a különféle vírusokkal, baktériumokkal, parazitákkal, sőt akár a tumorsejtekkel is. Mivel a hidegebb időben a kérdéses fehérje termelése lecsökken, a szervezetünkbe kerülő vírusok egyszerűbben el tudnak szaporodni.

A fertőzés hatására az interferon szint megemelkedik, melynek a mellékhatásai alakítják ki a megfázás melletti kísérő tüneteket: általános levertség, a gyengeség, valamint a kellemetlen izomfájdalom. Ha az immunrendszerünk túl gyenge, és a vírusfertőzés elhatalmasodik rajta, akkor jellemzően az egyszerű náthából bakteriális felülfertőzés lesz. Ilyenkor az addig átlátszó orrváladék sárgássá vagy zöldessé, azaz sűrűvé és gennyessé válik, ami minden esetben gyógyszeres kezelést igényel.

Mikor beszélhetünk influenzáról?

Az influenza egy vírusos megbetegedés, melynek hátterében az orthomyxovirus influenzae, illetve annak három szerotípusa áll. Az emberiséget érintő pandémiát eddig a H1N1, a H2N2 és a H3N2 változat okozott a múltban. A vírus évente átlagosan 3-5 millió megbetegedést idéz elő világszerte, a 2016-2018 közti időszak alapján készült becslések szerint pedig halálozási aránya 100 000 lakosonként mintegy 25 fő.

Az influenzavírus sajátossága, hogy 20-40 évente a génállománya kicserélődik, vagyis egy teljesen új vírus jön létre, ami képes világjárványt okozni. Így alakult ki az 1918-1919-ben pusztított, a történelemből csak spanyol náthaként ismert nagy influenza járvány is, melyet az Egyesült Államokból hurcolták be a katonák Spanyolországba a zsúfolt vonatokon és hajókon az első világháború idején.

Ilyen típusú világjárvány volt még 1889-ben az orosznátha, az 1957-es ázsiai influenza, az 1968-as hongkongi influenza, valamint a 2009-es nagy influenzajárvány is.

Akár 3 napig is lappanghat a vírus

Az egyik legveszélyesebb tulajdonsága az influenzavírusnak nem más, mint a lappangási idő, hiszen a kórokozó akár 3 napig is megbújhat nyomtalanul a gazdatestben, terjedése pedig cseppfertőzéssel, légúti váladékkal terjed. Mint minden légúti fertőzést okozó vírus, úgy az influenza is a levegő nedvességtartalmához kapcsolódó kis vízcseppekben terjed, ezért szaporodásuk leginkább a szárazabb, hidegebb időben a legvalószínűbb.

Ennek az oka, hogy ilyenkor a mikroszkopikus részecskékről elpárolog a felesleges nedvesség, és elég könnyűek lesznek ahhoz, hogy a levegőben tudjanak maradni, ezáltal az ember könnyedén belélegezheti, továbbadhatja őket. A kórokozóra fogékonyabbak vagyunk azáltal, hogy hidegben a nyálkahártya is aktívabb, ezáltal sokkal több váladékot termel, folyik az orr, könnyezik a szem, ami a vírusok számára kiváló háttér.

Mikor beszélhetünk koronavírusról?

Mivel a koronavírus-fertőzés tünetei kezdeti fázisban rendkívül sok hasonlóságot mutatnak az influenzával és a tüdőgyulladással, ezért minden esetben nagyon nehéz a pontos diagnózis felállítása. Különösen annak fényében, hogy a tünetek közül sem jelentkezik minden esetben az összes, így csak egy szakorvosi vizsgálat, egy teszt után derülhet ki, hogy a tárgyalt betegségben szenvedünk.

Az eddigi megfigyelések alapján a koronavírus az influenzával együtt leginkább az idősebb, krónikus betegségben (például diabéteszben vagy szív- és érrendszeri problémában) szenvedő embereknél hordoz életveszélyes kockázatot. Ezért azonban nem szabad elbagatellizálni a vírushoz kapcsolódó megbetegedéseket, hiszen a halálozási arány nagyon magas, a koronavírus esetében minden 100 fertőzöttből 3 ember hal meg, ami az influenza esetében 1000:1 arány

A szakemberek által SARS-CoV-2 névre keresztelt koronavírus egy állati eredetű humán vírus, mely ennek megfelelően bizonyos állatfajokat, macskákat, rágcsálókat, madarakat, de akár disznókat is képes megfertőzni. Veszélye abban rejlik, hogy lappangási ideje akár 14 nap is lehet.

A koronavírus tünetei

A WHO adatai alapján a koronavírus-fertőzésnek a leggyakoribb tünetei a következők:

  • Láz (88%)
  • Száraz köhögés (68%)
  • Fáradékonyság (38%)

Előfordul továbbá:

  • Produktív köhögés (33%)
  • Nehézlégzés (19%)
  • Torokfájás (14%)
  • Fejfájás (14%)
  • Izom- vagy ízületi fájdalom (15%)
  • Hidegrázás (11%)

A ritkább tünetek közé pedig a következők sorolhatók:

  • Hányás (5%)
  • Hasmenés (4%)

A koronavírus fertőzés lefolyása

A legtöbb esetben – a WHO adatai szerint az emberek 80-85 százalékánál – a koronavírus fertőzés nagyon enyhe tüneteket produkál vagy teljesen tünetmentesek a páciensek. A fertőzötteknek a 10-15 százalékánál azonban súlyos, már kórházi ellátást, oxigénterápiát igénylő kimenetele van a betegségnek, és nagyjából 5 százalékra tehető azoknak a száma, akik intenzív osztályra kerülnek, illetve gépi lélegeztetésre szorulnak.

A vírus precíz diagnosztizálásához elengedhetetlen az orrból vagy a garatból vett mintának a PCR-vizsgálata, melynek ismétlésére a későbbiekben újra és újra szükség lehet a betegség vagy a fertőzés teljes kizárása érdekében.

 

Hogyan és milyen valószínűséggel fertőz a SARS-CoV-2?

A koronavírus terjedése elsődlegesen cseppfertőzéssel terjed emberről-emberre, ezért volt fontos korábban a maszkviselési kötelezettség, hiszen a leghatékonyabb expozíció általában 2 méteres távolságon belül megy végbe. Amennyiben a betegség enyhe lefolyású, a felsőlégúti minta akár 7-12 napig is pozitív eredményt adhat, de súlyos esetben akár 2 hétről is beszélhetünk.

A Covid-19 fertőzés leggyakoribb klinikai megjelenési formája a tüdőgyulladás. Ennek eredményeként alakulhat ki a betegeknél akut légzési elégtelenség, szívizomgyulladás, szeptikus sokk, de akár többszervi elégtelenség is. Az enyhébb fertőzéseknél a gyógyulás átlagosan 2 hétig tart, de a kritikus állapotba kerülő betegeknél a teljes regeneráció időtartama akár 3-6 hét is lehet.

Az eddigi tapasztalatok szerint az első tünetek észlelésétől számítva a súlyos betegség kialakulásáig általában 6-7 nap telik el, az intubációig általában 10, az elhalálozás pedig betegtől függően akár 2-8 hét is lehet. A koronavírussal szemben a legnagyobb veszélynek a 70-80 évesnél idősebb betegek vannak kitéve.

A koronavírus komplikációi és szövődményei

A legtöbb koronavírus-fertőzöttre érvényes, hogy maga a betegség az esetek többségében komplikációktól mentesen zajlik, ezáltal a páciensek otthon tudnak gyógyulni egyszerű pihenés, illetve a kapcsolódó tünetek kezelése mellett. Az idősebb, krónikus betegségtől szenvedő betegeknél azonban súlyos, életveszélyes szövődmények is felléphetnek.

Ezek jelentős részét az úgynevezett citokin-felszabadulási szindróma okozza. Ennek a lényege, hogy a fertőzés miatt az immunrendszer elárasztja a vérkeringést citokinokkal, azaz gyulladásos fehérjékkel, melyek egyszerűen tönkreteszik a szöveteket, de károsíthatják a belső szerveket is. Lássuk ennek fényében, hogy milyen szövődményei lehetnek a fertőzésnek:

Akut légzési elégtelenség

Ez az egyik legrettegettebb és kifejezetten gyakori szövődménye a koronavírus fertőzésnek, aminek a lényege, hogy a tüdőállomány egy jelentős része tartósan károsodik, ezzel együtt pedig keringési és ventilláció problémák lépnek fel. A vírusban elhunyt emberek többségénél az akut légzési elégtelenség volt az egyik vezető halálok.

Tüdőgyulladás

Amiért nagyon veszélyes a koronavírus-fertőzést kísérő tüdőgyulladás, hogy jellemzően mindkét tüdőt érinti. Ennek részeként a hörgőcskéket és a tüdő léghólyagocskáit folyadék tölti ki, amitől a szervezet oxigénfelvétele komoly problémákba ütközik, ezáltal a beteg életveszélyes állapotba kerül.

ARDS, azaz akut légzési distressz szindróma

Az ARDS a Covid-19 fertőzés egyik leggyakoribb szövődményei közé sorolható, aminek a halálozási aránya meghaladja az 50 százalékot. Az akut légzési distressz szindróma azért különösen veszélyes, mert sejtkárosodást okoz, és mivel csökken a tüdőben található kiserek áteresztőképessége, ezért vizenyő alakul ki a szerven belül, amitől csökken a hasznos légzési felület, a hörgőcskék összeesnek, végső soron pedig tüdőfibrózis alakul ki. A cél az akut állapot mielőbbi gyógyítása, hogy elkerülhetők legyenek a maradandó károsodások.

Akut májkárosodás

Tudományos kutatások bizonyították, hogy a nagyon súlyos állapotba került fertőzöttek esetén akut májkárosodás léphet fel. Hogy konkrétan a vírus károsítja a szervet, vagy más okok állnak-e a háttérben, azt a szakemberek egyelőre még nem tudják, az viszont biztos, hogy az akut májkárosodás is életveszélyes szövődménynek tekinthető.

Akut szívsérülés

Az utóbbi hónapok vizsgálatai alapján kiderült, hogy a Covid-19 nagyon súlyos szívproblémákat is okozhat a betegeknél, melyek ráadásul azután is megmaradnak, hogy a páciens kigyógyult a fertőzésből. A kérdéses terület kapcsán egyelőre még nagyon sok a megválaszolatlan kérdés, hiszen a koronavírus elsődlegesen a tüdőt támadja meg, de a túlzott immunreakció miatt más szervekben is okozhat gyulladást.

A fentebb már említett citokin-túltermelésnek következtében például nagyon könnyen kialakulhat szívizomgyulladás, amivel együtt szívritmuszavar járhat. Egyelőre még kutatások szükségesek ahhoz, hogy bizonyosságot nyerjen: ezek a sérülések a vírus által előidézett direkt károsodásból származnak-e, esetleg a szív csak a fertőzéshez kapcsolódó jelentős stresszhatás miatt károsodik.

Nagyon fontos azonban, hogy mellkasi panaszok vagy bármilyen szívprobléma esetén mielőbbi kardiológiai kivizsgáláson vegyünk részt.

Másodlagos fertőzés

A másodlagos fertőzés minden esetben egy nagyon súlyos állapot. Akkor beszélünk róla, amikor a koronavírusos, eleve legyengült immunrendszerű beteget egy másik fertőzés, a leggyakrabban Staphylococcus vagy Streptococcus baktérium támadja meg, ami még súlyosabbá teheti a páciens állapotát, illetve egyéb komplikációkat eredményezhet.

Akut vesesérülés

A kórházi kezelésre szoruló betegeknek közel a felénél a veseműködés kapacitása 30-60 százalékkal visszaesik. Ennek a hátterében a szakértők úgy vélik, hogy a legtöbbször a gépi lélegeztetés, a fertőzés hatására megemelkedő vérnyomás, az erre használt érösszehúzó gyógyszerek, illetve a vizelethajtók állhatnak.

Szeptikus sokk

Mivel a Covid rendkívüli mértékben megviselheti és legyengítheti az ember immunrendszerét, a szervezetet másodlagos fertőzések támadhatják meg. A vírus által kiváltott gyulladásos túlreakció pedig egyszerre akár több szervet is érinthet, így a baktériumok által termelt toxinok, valamint a rengeteg citokin képes úgynevezett szeptikus sokkot előidézni a szervezeten belül.

Ebben az állapotban az erek kitágulnak, és bár a szívműködés szaporábbá válik, a vérnyomás mégis csökkenni kezd. A vérerek áteresztővé válnak, a bennük lévő folyadék pedig kikerül a véráramból, a szövetekbe jut, ettől pedig megduzzadnak, vizenyőssé válnak, miközben csökken az olyan életfontosságú szervek vérellátása, mint az agy vagy a vesék.

Disszeminált intravaszkuláris koaguláció

Egyes kutatók úgy vélik, hogy a koronavírus fertőzés disszeminált intravaszkuláris koagulációt okozhat, ami egy rendkívül súlyos, életveszélyes állapot, lényege pedig teljesen összezavarja, esetenként megakadályozza a véralvadási tulajdonságokat. A betegség jellemzően mindig túlzott véralvadással indul, aminek hatására vérrögök alakulnak ki, illetve akadályozzák meg a véráramlást, ezzel elzárva az ereket. A túlzott véralvadás hatására csökken a vérlemezkék száma, ezzel pedig vérzés léphet fel a szerveken belül, amit azok működési elégtelensége követ.

Krónikus fáradtság

Nagyon gyakori a koronavírus-fertőzésen átesett emberek körében az olyan állapot, mely leginkább a krónikus fáradtság szindrómához hasonlítható. Kísérheti úgynevezett agyi köd, gondolkodási zavarok, szédülés, de akár fájdalom is.

Rhabdomyolysis

Rendkívül ritka állapot, azonban a koronavírus-kutatók több esetben is regisztrálták ezt a jelenséget a fertőzésen átesett pácienseknél. Részeként az izmok bomlásnak indulnak, a szövetek elhalnak, a sejtek szétesnek, a véráramba pedig a mioglobin nevű fehérje kerül. Első tünetei a kellemetlen izomfájdalom, izomfeszülés és általános testi gyengeség. A legsúlyosabb komplikáció a veseelégtelenség.

Sokszervi elégtelenség (multiszisztémás gyulladásos szindróma)

A sokszervi elégtelenség leginkább a koronavírus fertőzés miatt kórházi ellátásra szorult gyerekeknél és serdülőkorú fiataloknál figyelhető meg, aminek részeként a test több létfontosságú szerve is gyulladásba kerül. A tünetek a láz, a hasi fájdalmak, a hányás, a hasmenés, a kiütés, a fejfájás és a zavartság. Az állapot több tekintetben is hasonlít a gyerekek körében ismert Kawasaki-betegséghez, mely szintén egy vírusfertőzés által elindított túlérzékenységi tünetegyüttes, ami téves immunreakció miatt kialakuló érgyulladáshoz vezet.

Post-Covid állapotok

A szövődményekkel ellentétben a koronavírus-fertőzés egyik sajátossága, hogy a betegségen enyhe tünetekkel átesett betegeknél is kialakulhatnak utólagos, úgynevezett post-Covid állapotok. Ezek zöme általános, ámde korábban nem tapasztalt, visszatérő vagy folyamatos egészségügyi problémát jelentenek, melyek jellemzően a fertőzés után négy vagy több héttel jelentkezhetnek a betegeknél.

A páciensek többsége légzési nehézségekre, fáradtságra, kimerültségre, terhelés utáni rossz közérzetre, gondolkodási és koncentrációs problémákra, köhögésre, mellkasi- és gyomorfájdalmakra, fejfájásra, ízületi vagy izomfájdalmakra, hasmenésre, alvási problémákra, lázra, szédülésre, bőrkiütésekre, hangulatváltozásokra, valamint szaglás- és ízérzés zavarokra panaszkodnak.

A koronavírus-fertőzés megelőzése

Noha a vírusok ellen rendkívül nehéz védekezni, Dr. Pataki Zsolt fül-orr-gégésztől azonban kaptunk néhány hasznos tanácsot, amivel nagyobb hatékonysággal kerülhetjük el járványhelyzet idején a koronavírus-fertőzést:

  • Vészhelyzet idején mindig hordjunk orrot és szájat eltakaró maszkot – szükség esetén ne csak a kijelölt területeken. Gondoskodjunk a maszk rendszeres cseréjéről vagy mosásáról.
  • Függetlenül a helyszíntől és a környezettől, járvány idején próbáljuk meg mindig tartani embertársainktól a másfél méteres távolságot.
  • Fontos a rendszeres és alapos kézmosás, amihez legalább 20 másodpercig szappant és folyóvizet használjunk, de az alkoholos kézfertőtlenítő alkalmazása is kiváló alternatíva lehet.
  • Szükség esetén csak kézmosást és kézfertőtlenítést követően nyúljunk a szemhez, a szájhoz.
  • Otthonunk rendszeres szellőztetése vagy egy légtisztító használata szintén fontos lehet.
  • Rutinszerűen tisztítsuk meg a lakásban az olyan felületeket, melyek mások is többször megérintenek, így a kilincseket, fogantyúkat, villanykapcsolókat, csapokat és a többi.
  • Ha kisgyermek van a családban, érdemes napi szinten fertőtleníteni a játékokat.
  • Ha lehetőségünk van rá, érdemes kerülni a túl nagy tömeget és különösen a zárt légtérrel rendelkező helyiségeket.
  • Mindig mellőzzük az érintkezést az olyan beteggel, aki köhög, tüsszög, lázas vagy más fertőző betegsége van.
  • Ha köhögünk vagy tüsszentünk, ahhoz mindig használjunk papírzsebkendőt, melyet a használat után azonnal eldobunk.

A helyes életmód sokat segíthet a fertőzés megakadályozásában

Az általános óvintézkedések mellett nagyon fontos, hogy egészséges életmódot folytassunk, hiszen ez rendkívüli mértékben képes megtámogatni az immunrendszer működését. A koronavírus-fertőzés esetén a következő életmódtanácsok sokat segíthetnek a megelőzésben:

  • minél több friss gyümölcs és zöldség beiktatása az étrendbe;
  • áttérés a teljes kiőrlésű gabonafélékre;
  • a telített zsírok fogyasztásának elkerülése;
  • rendszeres testedzés;
  • megfelelő testtömeg elérése;
  • az egészséges vérnyomásérték fenntartása;
  • elegendő alvás és aktív pihenés;
  • a dohányzásról való leszokás;
  • a megfelelő higiénia fenntartása.

Aktív immunizálás

A tudomány rendkívüli tempóban vette fel a küzdelmet a koronavírussal szemben, aminek köszönhetően mára többféle védőoltás is az emberek rendelkezésére áll. A téma kapcsán tudni kell, hogy jelenleg egyetlen fertőző betegségre sincs olyan védőoltás, ami 100 százalékos védelmet nyújt, azonban jelenleg mégis ez jelenti a legnagyobb védelmet a vírussal szemben.

Mint minden védőoltásnak, úgy természetesen ezeknek is vannak előre látható és nem látható szövődményei, azonban nagyságrendekkel kisebb kockázat a vírussal szembeni védettség megszerzése vakcinával, mint a vírussal való fertőződés útján. Orvosként ezért Dr. Pataki Zsolt is azt tanácsolja, hogy az emberek oltassák be magukat a koronavírus ellen.

A cikkhez felhasznált szakirodalom:

  1. https://vaccination-info.eu/hu/tajekoztato-vedooltassal-megelozheto-fertozo-betegsegekrol/influenza
  2. Egy új világjárvány közepén – amit eddig a COVID-19-ről tudni vélünk (OTSZ 2020. 2020.03. 25. Szabó Bálint Gergely )

2. Tüdőgyógyászat a koronavírus-világjárványban ( OTSZ 2021. 08.27 Csoma Zsuzsanna )

3. https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/long-term-effects/index.html?CDC_AA_refVal=https%3A%2F    %2Fwww.cdc.gov%2Fcoronavirus%2F2019-ncov%2Flong-term-effects.html

  1. A Magyar Kormány tájékoztató oldala a koronavírusról, 2020 – https://koronavirus.gov.hu/
  2. http://otszonline.hu/betegtajekoztato/cikk/a_covid_19_fertozes_szovodmenyei
  3.  Paules CI, Marston HD, Fauci AS. Coronavirus In­fections – More Than Just the Common Cold. JAMA 2020;323(8):707-708
  4. Habibzadeh P, Stoneman EK. The Novel Coronavirus: A Bird’s Eye View. Int J Occup Environ Med 2020;11(2):65–71
  5. Khan S, Siddique R, Shereen MA, et al. The emergence of a novel coronavirus (SARS-CoV-2), their biology and thera­peutic options. J Clin Microbiol 2020.
  6. WebMD Orvosi referencia Írta : Michael W. Smith, MD az augusztus 9, 2021

Még több

Egészség