A szexualitásunk megélése, az irány megtalálása nem egyszerű feladat. Pedig az emberek nagyrésze azt gondolja, hogy olyan egyértelmű, mely nemhez vonzódunk, mégsem így van. Ma már annyi hatás ér minket, hogy egyáltalán nem lehetetlen, hogy ezek elnyomják az igazi érzéseinket. Éppen ezért nem meglepő, hogy vannak olyan sorsok, ahol csak 20 vagy akár 30 évesen jön rá valaki, hogy a saját neméhez vonzódik. Most 5 leszbikus nő történetét mutatjuk be, akik rájöttek, hogy számukra nem a pasik adják majd meg az örök boldogságot.
A szex világított rá
„Évek kellettek hozzá, hogy rájöjjek, hogy leszbikus vagyok. Apró gondolatok és kijelentések sora vezetett el ehhez a felismeréshez. Például, hogy szerettem az olyan pornót, amelyben nő szerepel. Aztán szerettem volna hármasban, de úgy, hogy egy másik nő is helyet kap. Aztán randizni szerettem volna egy nővel. Egyre erősebben jöttek ezek a vágyak és gondolatok, és kezdetben a pasik is benne voltak a képben, mostanra már csak a nők azok, akik a gondolataim és fantáziáim tárgyai. Fokozatosan átfordult."
Ez sosem volt kérdés
„Szerintem az ember ezt mindig is tudja. Én egész életemben tudtam, hogy leszbikus vagyok. Soha nem kérdőjeleztem meg, és nem is gondoltam úgy, hogy abnormális. Az első szerelmem Jasmine volt az Aladdinból, a szobámban mindenhol csak ő volt. 4-5 éves lehettem, de tudtam, hogy ez nem csak rajongás."
A legjobb barátnőm utat mutatott
„Én az egyetemen jöttem rá végleg, hogy valami nem úgy van, mint ahogyan hittem. A másodévben a legjobb barátnőmnek arról panaszkodtam, hogy szerintem amit néhány lány szaktársunk iránt érzek, az nem barátság. Elmondtam, hogy úgy gondolom, a férfiak iránt kellene így éreznem. Aztán egy este megcsókolt, és akkor a helyére került minden."
Csak a mellek érdekeltek
„Hosszú évek után vallottam be magamnak, hogy a lányok tetszenek. Majd rájöttem, hogy igazából a fiúknál csak a figyelmüket élvezem, hogy ha valakinek bejövök, az kicsit kiemel a tömegből. A felismerés akkor kezdődött igazán, amikor a gimiben a Victoria's Secret katalógusát nézegettem, és bevallottam magamnak, hogy eszem ágában sincs új melltartót venni, csak a mellek érdekelnek. Aztán a következő három évben csak arra gondoltam, hogy nem szabad erre gondolnom. Aztán végül megadtam magam."
Évekig azt hittem, bűnös vagyok
„Négy évesen a barátnőmmel szerettem volna gyereket, akkor mondták el először, hogy ez nem lehetséges. A katolikus iskolában egyenesen bűnnek nevezték, úgyhogy alaposan elvették tőle a kedvem. Megrémültem, hogy valami rosszat csinálok. 14 éves koromban meg akartam csókolni egy lányt, de aztán tudatosítottam magamban, hogy ezt nem szabad. Amikor a Facebookra regisztráltam, nem voltam hajlandó leírni, hogy a férfiak az én érdeklődési köröm, úgy éreztem, hazudnék vele. Aztán 20 évesen úgy döntöttem, nem vagyok hajlandó továbbra is így élni: bevallottam, hogy leszbikus vagyok."
