Két évvel ezelőtt látott napvilágot a Blanka Lipińska azonos című trilógiája alapján készült 365 nap, ami villámgyorsan lezúzott mindent a Netflixen, és befészkelte magát a toplista első helyére. Már akkor is hatalmas botrányt kavart a „lengyel szoftpornóként” emlegetett mű, de amilyen sokan tiltakoztak ellene, hogy vegyék le a műsorról, ugyanannyian imádták és várták a folytatást.

Idén áprilisban meg is kaptuk, és a 365 nap: Ma ismét az első helyen végzett. Sokan kérdezik, hogy mégis mi a baj ezekkel a filmekkel. Kezdjük mindjárt az elején…

Elrabolni egy nőt nem romantikus

Vannak, akik szerint kifejezetten romantikus, ha egy gazdag, de minimum jóképű férfi elrabolja szíve választottját, főleg egy egzotikus helyen. Igen, az romantikus lehet, ha a pasink „elrabol” bennünket, és elvisz nyaralni, de az egészen biztosan nem az, ha egy vadidegen teszi ezt, aki ráadásul még be is drogozza szíve választottját. Nagyon erős a média befolyása napjainkban, így hajlamos lehet néhány pasi azt gondolni, hogy tényleg ez kell a nőknek. Főleg, ha olyan posztokkal találkoznak a közösségi oldalakon, mint például: „bárcsak engem is elrabolna egy ilyen pasi!”

Valójában mindez nem más, mint bűncselekmény, ami büntetendő. De ugyanígy elfogadhatatlan a kémkedés, és a zaklatás is. A legkevésbé sem általános igazság, hogy ezekre van szüksége egy nőnek, és így majd kitárják a szívüket, de minimum a combjaikat! Az emberrablás és a szexuális erőszak akkor is ugyanúgy emberrablás és szexuális erőszak, ha az elkövető izmos és jóképű.

A Stockholm-szindróma nem az igaz szerelem egy válfaja

Az egész film valójában a lelki terrort és a Stockholm-szindrómát élteti. Nem oké, ha valakit az akarata ellenére bezárnak egy palotába, és azt mondják neki: kapsz 365 napot, hogy belém szeress. Ha mégsem szeretsz meg, elengedlek. Aha, hiszi a piszi! Addig éljen az ember lánya bezárva, elvágva addigi életétől, a családjától, és imádkozzon, hogy ne erőszakolják meg vagy öljék meg. Közben non-stop nyomul a pasi, hol kedvesen, néha erőszakosan, máskor csábítóan. Néha előfordul, hogy egy idő után szimpatikusnak tűnik az, akitől lényegében az életünk függ – ez a Stockholm-szindróma lényege.

Nem szabad elfelejteni, hogy persze egészségtelen kötődés nemcsak ilyen emberrablós szituációkban alakulhat ki. Gondoljunk csak a rengeteg0mérgező kapcsolatra, ahol félelemből, az önbecsülés hiánya miatt, netán egy szerelemnek hitt érzés által fűtve az ember megszállottan ragaszkodik nárcisztikus partneréhez. Temérdek olyan pár létezik, akik a panelpalotájukban élik a 365 napot, és görcsösen kötődnek ahhoz, akit életük megmentőjének és reménysugarának hisznek, de valójában épp ez a kapcsolat teszi őket tönkre.

Az önfeláldozás és az alárendelődés nem a kapcsolat része

„Tudod, mit szeret Massimo? Hát csináld azt!” – köszönjük Laura barátnőjének, Olgának ezt a jelentőségteljes, csak sajnos pocsék párkapcsolati tanácsot, ami arra buzdítja a nőket, hogy dobják sutba egyéniségüket, vágyaikat, és szépen rendelődjenek alá a férjüknek/párjuknak. Senki se vegye ezt komolyan, mert nem életcél az, hogy bárki is lemondjon önmagáról és mást szolgáljon. Laura lényegében ezt teszi.

Massimo kis játékszerévé válik, aki lényegében tárgyként tekint a feleségére, illetve úgy bánik vele, mint egy kanárival. Így éli a főhősnő mindennapjait az aranykalitkájában: nem mehet el akárhova, nem csinálhatja azt, amihez kedve van, egyszóval korlátok között él, céltalanul. Ez nem a békés és boldogság házasság titka! Mindegy, milyen státuszban van egy pár, alapvető emberi jogunk szabadon élni, és rendelkezni a saját életünk fölött.

A szexrabszolgaság semmilyen formában sem elfogadott

A második film tulajdonképpen azt üzeni: a szex a kapcsolat ragasztója. Légy a pasid szexrabszolgálja, teljesítsd minden (beteg) vágyát, és akkor jó asszony vagy. Ez olyan, mint egy kapcsolaton belüli szexkereskedelem. Add meg, amire vágyik, és cserébe neked is csurran-csöppen abból, amit te szeretnél, vagy nem csalnak meg, nem kapod meg a „rossz feleség” plecsnit. Ugyanezt pedzegették már az első részben is, ahol a maffiavezér lazán beleerőszakolta magát bárkibe. Nem szabad elmosni a határvonalakat: a szexuális erőszak semmilyen formája nem elfogadható, sem kapcsolaton belül, sem azon kívül. Minden szexuális aktusnak kifejezett beleegyezésen kell alapulnia. A test nem árucikk, és egyedül az rendelkezik vele, akié.