– Azért költözöm össze vele, hogy távolabb lehessek a szüleimtől, vagy azért, hogy bizonyítsam: felnőtt vagyok?
– Azért döntöttem így, mert nem vagyok benne biztos, hogy egyedül is tudnék élni és mert feltételezem, hogy gondomat viseli?
– Azért jött hamar ez a döntés, mert kényelmesebb lesz tőle az élet, vagy mert remek lehetőséget nyújt anyagilag?
– Kellemetlen lakótárs, vagy a rossz lakáskörülményeim elől menekülök?
– El tudom viselni a párom mindennapos, megrögzött szokásait?
– Fel tudok engedni mellette annyira, hogy ne zavarjon, ha látja a hiányosságaimat?
– Megbeszéltük a kötelességeket? Ki takarít és mikor?
– A lakbért felesben fizetjük, vagy az fizeti, akinek több a fizetése?
– Állítottunk fel szabályt arra vonatkozólag, hogy mennyi időt tölthetnek a lakásban a családtagok és a barátaink?
– Hogyan fogjuk egyensúlyba hozni az ízlésünket a berendezést illetően? Van-e olyan elképzelése bármelyikőnknek, amelyből semmiképpen nem engednénk?
– Fel vagyok készülve arra, hogy mindig legyen mellettem valaki?
– Túl sokat iszik/dohányzik?
– Anyagilag független volt az előző barátnőitől?
– Megoldást jelent visszatérő vitáinkra az összeköltözés?
– Többször kerülnénk összetűzésbe, ha állandóan egymás mellett lennénk?
– Reménykedem abban, hogy az összeköltözés egy lépéssel közelebb juttat ahhoz, hogy eljegyezzen? Ha igen, tudja ezt ő is és hasonló véleményen van?

Szöveg: Rédei Zita