2009.10.26.@ 14.10

„Szeretem feszegetni a határaimat” – interjú Nagy Balázzsal

Kellemes hangjához férfias külső is társul: nem csoda hát, hogy mi is kíváncsiak lettünk a Győri Nemzeti Színház és a Madách Színház művészére, Nagy Balázsra.

Central Médiacsoport Zrt.
0 Megosztás

Oszd meg a cikket

Balázzsal a Madách Színházban találkozunk, ahogy ő fogalmaz: „szinkron- és énekóra közt”. Így rögtön rá is kérdezek, mit jelent számára az, hogy a hangjával dolgozhat, játszhat, nevettethet vagy épp könnyekre fakaszthat.

Nagyon szeretem használni a hangom, és a szinkron világa is régóta érdekel. Több kereskedelmi rádióban mondok reklámokat, és filmekhez is szívesen kölcsönzöm a hangom. Csak egy aprócska bajom van a szinkronnal: mivel vidéken is elég sok elfoglaltságom van, nem tudok minden egyes felkérést vállalni.

Ha már az elfoglaltságokat említed: játszol a Győri Nemzeti Színházban és a Madách Színházban is, hogyan fér bele még a szinkron is az idődbe? Hiszen egy nap nálad is csak huszonnégy órából áll…

Ez a legnagyobb problémám (nevet). De persze megoldom. Ha Budapesten vagyok, akkor nem jelent gondot: úgy szervezem a napom, hogy beleférjen. Viszont Győrből ez egy kicsit nehézkesebb.

Az sem lehet könnyű, hogy egyszerre két társulatban kell megfelelned, ráadásul a Madách Színházban szeptember végén  új darabot mutattatok be: a Spamalot című musicalt. Emiatt gondolom, elég zsúfolt heteken, hónapokon vagy túl.

A Spamalot próbafolyamata tényleg hosszú volt, három hónap – ez pontosan a duplája annak, amennyi vidéken lenni szokott. De úgy érzem, ez most épp így volt jó: május végétől július végéig próbáltunk, aztán volt egy hónap szünet, amikor el tudtunk menni nyaralni, és fel tudtunk töltődni. Értek bennünk a figurák és a darab is, majd amikor augusztus végén újra elkezdtük a próbákat, nemcsak kipihentebb és összeszedettebb volt mindenki, hanem hihetetlen jó hangulatban is dolgoztunk! Viszont ha a három hónapot egyben próbáltuk volna, a végére biztosan mindenki fáradtabb, ingerültebb lett volna.

Akkor nyáron jól ráhangolódtál a karakteredre, Sir Lancelotra, aki úgy érzem, elég érdekes figura. Egyrészt nagyon férfias, ahogy ő mondja: „erős és nagy vagyok”, másrészt viszont az előadás során kiderül róla, hogy nem az a macsó, akinek hittük…

Ez az angol humor sajátossága: óriási, látványos fordulat a darabban, amikor kiderül, hogy Lancelot meleg. Hiszen senki sem gondolná, hogy egy olyan domináns egyéniség, mint ő, a saját neméhez vonzódik… De nem gondolom, hogy az általam játszott öt karakter közül Lancelot lenne a legbonyolultabb – szerintem nem nehezebb eljátszani, mint a többieket.

Azt sem volt nehéz eljátszani, amikor a Volt egyszer egy csapatban félmeztelenre kellett vetkőznöd? Szerintem ehhez épp úgy kell némi bevállalósság, mint ahhoz, hogy az ember meleg szereplőt alakítson a színpadon.

Erről azt gondolom, hogy én elsősorban színész vagyok: az a hivatásom, hogy különböző  karaktereket, egyéniségeket formáljak meg. Aki pedig erre adja a fejét, szerintem ne legyen gátlásos! Egyébként úgy gondolom, hogy aki esténként több száz ember előtt játszik, amúgy sem lehet az – mosolyog.

És ha lejössz a színpadról, mivel töltöd az időd, hogyan kapcsolódsz ki?

Elváltam és van egy kisfiam, Máté, aki Győrben él. Így ha csak tehetem, vele, valamint az új párommal vagyok, ezenkívül nagyon szeretek utazni, olvasni, mozizni…

A kedvesed mivel tudott az ujja köré csavarni téged?

Azzal, hogy gyönyörű, illetve, hogy csodálatosan táncol: balett-táncos. Akik ismernek, tudják rólam, hogy a táncos lányok a gyengéim (mosolyog).

És te hogy állsz a mozgással, sportolsz valamit?

Fallabdázom, néha spinningelek, biciklizem, úszom és szaunázom. A focit is szeretem, de mivel ez elég sérülésveszélyes sport, inkább néznem, mint játszom. Szívesen járok meccsekre is: nagy Barcelona és Fradi drukker vagyok.

Ha most a színházat a focihoz akarnám hasonlítani, akár azt is mondhatnám, hogy mindkettő  rendkívül szervezett játék, a közönség azonban teljesen más a kettőnél. Győrben és Budapesten is vannak, akik a te sikeredért szorítanak?

A rajongók? Persze, szerencsére mindkét színházba szívesen jönnek az előadásaimra, és én nagyon szeretem őket. Nekem mindig kellenek a visszajelzések: mind a pozitív, mind a negatív kritikát szívesen fogadom, hiszen mindkettőre szükség van. Nem hiszek abban, hogy minden előadáson mindenben tökéleteset nyújtok, és nem gondolom azt sem, hogy az aznapi ovációból objektíven le lehetne szűrni, hogy milyen volt az előadás. Ezért szeretem például azokat a rajongókat, akikkel a negatívumokat is meg lehet beszélni.

Úgy tudom, fent vagy az egyik közösségi oldalon is, valamint van egy honlapod, ezeken is tartod a kapcsolatot a rajongókkal?

Persze. A honlapom vendégkönyvébe írhatnak nekem, ahol szoktam is válaszolni. Emellett a nagy örömeimet is szívesen megosztom az érdeklődőkkel, mert szeretném, ha az én boldogságom másnak is örömet szerezhetne. Ha viszont valami bánt, azt általában magamban rendezem el, nem szeretem senki elé tárni. Az egyik ismert közösségi oldalon pedig elsősorban barátokkal, ismerősökkel tartom a kapcsolatot, de persze ott is írhat nekem bárki…

Interjú előtt megnéztem a profilodat, és a „Magamról” rovatban azt olvastam, hogy három kedvenc szavad a „mi lenne, ha”. Ezt hogy értsük?

Mindig is nagyon szerettem feszegetni a határokat. Soha nem voltam "jó gyerek": már  általános iskolában is elég sok intőt és beírást kaptam, és most is imádok hülyéskedni, lételemem a humor. Ez a „mi lenne, ha” pedig azért igaz rám, mert nagyon szeretek kipróbálni mindent – persze nem a legmegbotránkoztatóbb dolgokra gondolok, de az tényleg érdekel, hogy az embernek hol vannak a határai.

 

Címkék: balázzsal feszegetni határaimat” interjú nagy szeretem”

Szólj hozzá

KOMMENTEK BEZÁRÁSA

Még több Szex-Szerelem

20 jel, hogy a jövőbeli férjeddel randizol

20 jel, hogy a jövőbeli férjeddel randizol

Lehet, hogy még nem kérte meg a kezed, de ha ezek a jelek stimmelnek, már keresheted is a tökéletes menyasszonyi ruhát!

5 dolog, amit a férfiak szeretnének, ha a nők tudnának

Tuti, hogy a te pasid is sokat agyal azon, hogyan mondja el ezeket úgy neked, hogy ne bántódj meg, mert mindenképpen tudnod kéne róluk!

18 jel, hogy a pasi teljesen beléd zúgott 

Nem elég arra figyelned, amit mond, hanem arra is, ahogyan mondja!

Levél az exemnek, aki sosem juttatott a csúcsra

Előfordult már, hogy csak évekkel később tudtál beszélni a sérelmeidről? Egyik olvasónknak egy levélben sikerült végleg lezárnia a múltat.

Ezeket a dolgokat nem bírják a pasik az ágyban

A srácok mindent szexinek találnak a hálószobában – vagyis majdnem mindent. Ők maguk súgták meg nekünk, mik azok a húzások, amiket inkább hanyagolj hancúr közben.

4 férfi megbánó vallomása a szexuális zaklatásról

Ezek a pasik ma már tudják, nagyon gáz, amit tettek, ezért nyílt levélben kértek bocsánatot áldozataiktól.

Felnőtt tartalom!

Ezt a tartalmat csak a 18. életévüket betöltött látogatóink tekinthetik meg.
Elmúltál már 18 éves?