A kutatás szerint az álláskeresők harmada ír vagy mond kisebb-nagyobb hazugságokat célja elérése érdekében. Leggyakrabban a korábbi munkatapasztalatukkal kapcsolatban állítanak hamisat: mintegy 17 százalékuk túlozza el a valóságot. Emellett 16 százalékuk szerez be ismerősöktől referenciákat, 10 százalék lódít korábbi fizetése összegéről, 6 százalék küld teljesen hamis ajánlásokat, 3 százalék pedig képzettségéről hazudik. Munkaerőpiaci szakértők szerint a túlzó és hamis önéletrajzok jelentősen megnehezítik a munkaadók számára, hogy a meghirdetett pozícióra a legalkalmasabb embert megtalálják. Még az is elképzelhető, hogy olyanok esnek ki az önéletrajzok olvasgatásakor, akik valós képességeik alapján tökéletesek lennének, ám egy jobban felépített bemutatkozás miatt rögtön az elutasítottak kupacába kerülnek.

 

 

Persze az önéletrajz, és az állásinterjúra történő behívás csak az első lépés. Utóbbin még meg is kell győzni a leendő munkaadót arról, hogy valóban alkalmasak vagyunk az állás betöltésére. Egy másik, amerikai felmérés szerint a rossz testbeszéd könnyedén leronthatja esélyinket. A kutatás során megkérdezett mintegy 2500 HR-s szakember 67 százaléka szerint a szemkontaktus hiánya, 38 százaléka szerint a mosolytalan arc, harmada szerint a nyugtalan testhelyzet is olyan viselkedés, ami akár elutasításhoz is vezethet. A felvételért felelős szakemberek 33 százaléka szerint a rossz testtartás, 26 százaléka szerint a túl gyenge kézfogás is rontja az esélyeket. Mindezeken felül az interjúztatók 21 százaléka zavarónak és helytelennek találja, ha az interjúalany keresztbe fonja a karját a mellkasán, illetve, ha zavarában a hajával játszik vagy az arcát piszkálja, 9 százalékuk pedig azt sem szereti, ha az álláskereső túl sokat gesztikulál.

 

 

Nagyon fontos, hogy magabiztos benyomást keltsünk az interjún, a fenti hibák azonban ennek ellenkezőjéről, többek között zavarról és kényelmetlenségről tanúskodnak. Ezek elkerülése érdekében a szakértők szerint fontos, hogy az interjú előtt próbáljunk megnyugodni, például azzal, hogy időben érkezünk, lélegezzünk mélyeket, míg várakozunk, de ne próbáljuk meg alkohollal oldani a feszültségünket a beszélgetés előtt. A beszélgetésekre érdemes előre felkészülni is: javasolt informálódni a cégről, végiggondolni a lehetséges kérdéseket és válaszokat, és az interjúszituációt gyakorolni ismerősökkel, barátokkal. Ez utóbbit akár tükör előtt is el lehet próbálni, így ellenőrizni tudjuk saját testbeszédünket, és észrevehetjük a zavaró hibákat.

Forrás: ELTE TÁTK Hírlevél