Kipróbáltuk: 3 egyszerű módszer, ami azonnal csökkenti szorongást

Gyakran kattogsz a jövőn vagy nyomaszt a múltad, és ezzel a saját jelenedet teszed élvezhetetlenné? A Cosmo.hu vezető szerkesztője, Bea elárulja azt a 3 technikát, ami mindig kihúzza a szorongásból.

Kipróbáltuk: 3 egyszerű módszer, ami azonnal csökkenti szorongást

10-es skálán mennyire vagy szorongó? Én 9 – na jó, ha teljesen őszinte akarok lenni (és veled mindig) a karanténkorszak óta 12. Az evolúciós pszichológia úgy értelmezi a szorongást, mint egy belső programot, ami lehetővé teszi a veszély észlelését és elkerülését. Volt idő, amikor túléltünk a segítségével, ma már inkább saját magad zsákutcája. Gondolj bele: ha kimész az utcára, nem kell készenlétben állnod, mikor fal fel egy vadállat, tehát nem vagy közvetlen életveszélyben, mégis szorongsz.

Egy amerikai kutatás szerint ráadásul míg 1985-ben a főiskolás korú fiatalok mindössze 18 százaléka szorongott, ez a szám a 2010-es években 63 százalékra nőtt. Vagyis sokkal több fiatal küzd a problémával, mint amennyien teljesen jól érzik magukat. És ezen a koronavírus, a bezártság, és a tartós home office sem segít. Hogy mit tehetsz ellene? Szalai Balázs mindfulness-oktató szerint nagyon fontos elérned, hogy újra biztonságban érezd magad. „Az idegrendszerünk minden pillanatban monitorozza a helyzetet, a környezetünket, ezt az automata veszélyfelmérő rendszert, ami a tudatosság szintje alatt működik, neurocepciónak hívják. Első lépésként az idegrendszert érdemes meggyőzni arról, hogy minden rendben van, nincs valós veszély. Hiszen szorongásnál lényegében az történik, hogy az idegrendszer nem az itt és most jelenlévő veszélyekre reagál, hanem a múlt problémáival vagy a jövő félelmeivel hadakozik.” – magyarázza a szakember. Úgynevezett földelő és orientációs gyakorlatokkal, vagyis különböző ingerek létrehozásával térhetsz vissza legkönnyebben a mostba és a saját testedbe.

Taposs rá, ha gáz van!

Nem kell bonyolult, túlságosan összetett technikákra gondolnod, már az is segít, ha a talpunkat erősebben odacsapva helyben járunk, vagy akár futunk. Az érzékszervi ingerek segítenek visszatérni a testbe, maga a mozgás segít kijönni a lefagyási reakcióból, sőt olyan elmélet is van, hogy ezáltal teljesítjük a harcolj-menekülj reakciót, vagyis lefut bennünk a program.” – részletezi a szakember.

Mit tapasztaltam? Spoiler: személyes kedvencem a listáról. Az esetek 80 százalékában nincs olyan helyzet, amikor ne lenne megoldás számomra egy kiadós séta, vagy egy gyors helyben futás. Volt, hogy félbe kellett hagynom a munkát, hogy beiktassak egy dühös sétát. (Soha ne legyen lelkifurdalásod szünetet tartani, pláne a home office időszakban, amikor az otthoni munkavégzés szépen sorban felfalja az ebédszünetet vagy a 10 perces kávészünetet.) Olyan ingerülten meneteltem, hogy szinte már fájt a talpam, ahogy az aszfaltot tapostam. De mire felértem az egyik közeli dombra, és láttam magam előtt elterülve a várost, már nem is emlékeztem rá, mi okozta a szorongásomat. Észre sem vettem, de lezúztam egy 4 km-es sétát, ami teljesen visszarántott a jelenbe.

Fotó: Getty Images

Egy falat nyugalom

Az evés is hasznos és gyors eredményt hozó földelő gyakorlat Szalai Balázs szerint, hiszen az érzékszervekhez kapcsolódunk, ami a jelenben tart, ráadásul azt az üzenetet küldjük vele az idegrendszer számára, hogy minden rendben van. Ez az alapállapot a pihenést és az emésztést jelenti az agyunk számára Ha evolúciós magyarázatot keresel, csak gondolj bele: egy menekülő vadállat nem tud az életéért is küzdeni, és közben jóízűen falatozni is.

Mit tapasztaltam? Nem vagyok stresszevő, ahogy gasztroguru sem, sőt amikor versenyt csinálok a szorongásból, egy falat sem megy le a torkomon, tehát nem volt egyszerű alkalmaznom ezt a gyakorlatot. Úgy fair, ha teljesen őszinte leszek: épp egy kiadós bőgésből szálltam ki, amikor végre elkezdtem enni. Nem csipegetni, nem nőiesen falatozni a kosárnyi csípős csirkemellből: úgy ettem, mintha nem lenne holnap. 20 perc elteltével lelassultam, megnyugodtam, és mintha minden idegszálam azt súgta volna: „látod? Most már minden oké…”.

Kell a víz!

Matthew White, a University of Exeter pszichológusa szerint a víz, az úszás és a lebegés mind pozitív hatással vannak a stresszt kiváltó szorongásra. A víz ugyanis úgy stimulálja az agyat, hogy az visszaáll eredeti állapotába, az aktívabb agyhullámok pedig átváltanak théta agyhullámokra. Ez azért zseniális hír, mert az agy olyan szinten lassul le, mintha aludni készülnél, miközben ebben a szinte már meditációs állapotban kreatív és fogékony vagy. Nem véletlen, hogy ilyenkor egy sor olyan kellemes emlék törhet fel benned, amit már rég elfelejtettél.

Mit tapasztaltam? A tudomány számára a mai napig kérdés, hogy magzati kor biztonságos lebegéséhez kötjük-e a víz megnyugtató hatását, mindenesetre nálam határozottan működik. Néhány hete arra riadtam fel az éjszaka közepén, hogy a szomszéd kalapáccsal veri a falat, majd rájöttem, hogy a saját szívdobogásomat hallom. Nyilván nem tudtam visszaaludni, sem megnyugodni, pedig szombat hajnal volt, és egy fárasztó hét állt mögöttem. Ekkor jött az ötlet: mi lenne, ha elmerülnék egy kád forró vízben. A „varázslat” működött, és néhány percen belül mintha kicseréltek volna.

Még több

Te Te Te