Te melyik személyiségtípusba tartozol, ha konfrontációról van szó? Most végre kiderül!

A ritka kivételeket leszámítva a legtöbben nem szeretnek olyan helyzetbe kerülni, ahol a konfrontáció bármilyen formája is felmerül. Pedig sokat tanulhatsz belőle, sőt, ez a skill tökéletesen fejleszthető, szóval ne parázz tőle.

Te melyik személyiségtípusba tartozol, ha konfrontációról van szó? Most végre kiderül!

Mi jut elsőként eszedbe, ha azt mondjuk, konfrontáció? Félelem? Szorongás? Rettegés? Ha igen, akkor üdvözlünk a konfliktuskerülők klubjában! Mindenki, aki kicsit is fél attól, hogy felvállalja a véleményét, tart a konfrontációtól. Tedd fel a kérdést magadnak: téged mi rémiszt meg? Az, hogy a másik megharagszik rád? Az, hogy esetleg megsérted azzal, ha jelzed neki, hogy részedről valami nem oké? A konfrontáció nem egy kibékíthetetlen ellentét, amit aztán sosem lehet már helyrehozni. A legtöbb esetben felelősségvállalás saját magadért, hogy igenis el merd mondani, ha nem tetszik az új frizurád, ha zavar a barátnőd döntésképtelensége, ha a családod folyton a randikkal nyomaszt, vagy, ha nem értesz egyet a főnököddel. 

Tévedsz, ha az gondolod a konfrontációval együtt jár a nyers, odamondó, kőkemény kiállás. Igen, van, aki így csinálja, de nem csak ez az egy módja van, sőt, nagy valószínűséggel nem az ilyen otromba stílus fog előre vinni az életben, szóval ezt felejtsd is el – és kezdj újra programozásba. Ne úgy tekints a konfrontációra, mint valami rossz, félelmetes dologra, ugyanis egy csomó előnye van, amit kutatások is igazolnak: 

  • Segít, hogy jobban ki tudd magad fejezni 
  • Megtanít, hogyan kezeld ügyesebben az érzéseidet 
  • Megkímél egy csomó felesleges aggodalomtól és stressztől 
  • Merészebbé tesz az élet minden egyes területén, azaz segít kimozdulni a komfortzónádból 

Senki nem születik úgy, hogy tökéletes vitapartner. Ez egy olyan skill, amit, ha rendszeresen tanulsz, akkor nagyon hamar felfejlődhetsz benne.  

A gőzölgő vízforraló-effektus 

Ellen Hendriksen a Bostoni Egyetem klinikai pszichológusa szerint: ha nem vagy képes önmagadat megvédeni, vagy azt tanították, hogy ne legyél mások terhére, netán, hogy nem szabad vállalni az erős érzelmeket, akkor nem meglepő, hogy a másokkal való szembenézés ellenérzést vált ki benned. A szakember szerint ezt kell önmagadban legyőznöd, és tudatosítanod, hogy nem másokról van szó, csakis rólad. A te véleményed, a te lelki jóléted függ tőle. Ijesztő belemenni ezekbe? Naná! Viszont a halogatás és az elkerülés csak ideiglenes megoldás, amit egyébként sem tudsz teljesen kizárni a tudatalattidból. Hendriksen professzor szerint úgy kell elképzelni az egészet, mint a forrásban lévő vizet a vízforralóban. 

Ha nem beszélünk arról, ami felzaklat minket, rázárjuk a kupakot a metafoikus forrásban lévő vízre a vízforralóban. Végül a gőz szökni kezd neheztelés, ellenségeskedés vagy passzív agresszió formájában. Az elkerülés falat épít közöttünk és mások között – ha nem tudunk tiszteletteljesen őszintén beszélni, nem építhetünk szoros kapcsolatot. 

Amy Morin pszichoterapeuta szerint az a nagy baj, hogy a konfrontációt sokan heves vitákkal és kudarccal társítják, pedig lehet ezt egészséges módon, kedvesen, de határozottan is csinálni, amit Ellen Hendricksen is így gondol: „a konfrontációnak nem kell köpködő, sikító mérkőzésnek lennie, ami elidegenedéssel végződik. Ez lehet egy win-win szituáció, egy radikálisan őszinte beszélgetés, ami közelebb visz téged a megoldáshoz, vagy kifejezi az aggodalmadat. 

Kell, hogy azt merd mondani: igen, ez az én véleményem, és vállalom! Segítünk, hogy ezt a hozzáállást minél inkább a magadénak érezd. 

Papírhajók

Fotó: Getty Images/Worawut Prasuwan

Készen állsz tesztelni magad? 

Az, hogy egy konfliktust hogyan kezelsz egy csomó tényezőtől függ, például, hogy mi váltotta ki, mennyire van hozzá személyes kötődésed, milyen a személyiséged, adott pillanatban hogyan érzed magad és így tovább. A Myers-Briggs személyiségteszt megválaszolásával megtudhatod, hogy milyen személyiségtípusba tartozol, és hogyan tudsz a legkönnyebben fejlődni ezen a téren. A teszt négy nagy csoportba sorolja a személyiségeket, és ezeken belül is négy-négy kategóriát állapít meg, azaz összesen 16 személyiségtípus közül mondja meg, melyikbe tartozol – és hogyan tudnád jobban kezelni a konfliktusokat, miben kellene fejlődnöd. A teszt kitöltése maximum 10 perc, ide KATT a kitöltésért. Ha megvan, melyik típusba tartozol, jöhet az elemzés.

Az őrök 

A logisztikus: Könnyen hangot adsz annak, ha valami nem tetszik, bár általában egészen halkan teszed ezt, ezen még lenne mit csiszolni. Logikus látásmódod sokat segít abban, hogy észérveket felsorakoztatva kezeld a helyzetet, az érzelmeket soha nem keverd ide – ez a te erősséged, ezt használd ki még jobban. 

A védő: Stresszként éled meg, ha valakivel szemben ki kell állnod, félsz attól, hogy megfogalmazd a saját érzéseidet, mert tartasz attól, hogy megbántod a másikat. Rád nagyon igaz, hogy inkább az elkerülést választod, amin úgy tudsz változtatni, ha apró lépésekkel haladsz, például, ha őszintén kommunikálsz. Neked már ez is nagy kihívás, de meglepően hatékony tanulási forma. 

A vezető: Mindennél fontosabbnak tartod a hatékonyságot, de egy konfliktus rendezéséhez idő kell, ha belerobbansz a dologba, az nem vezet sehová. Szuper, hogy van merszed vállalni a véleményedet, de türelemmel és alázattal tedd ezt. 

A konzul: Nagy erősséged, hogy törődsz mások érzéseivel – ez is fontos része egy konfliktusnak, de épp emiatt hajlamos vagy az ösztönös reakcióidat háttérbe szorítani és inkább elkerülni a konfrontációt. Ezen úgy tudsz segíteni, ha a tőled megszokott kedvességgel próbálod elérni, hogy mások meghallgassanak. Te ehhez értesz a legjobban, hát használd ki! 

Az analitikusok 

Az építész: A tervezés és a cselekvés az erősséged, ezért ezeket kell bevetned, ha beleállsz egy véleményütköztetésbe. Igen, neked idő kell ahhoz, hogy magadra öltsd a harci páncélodat, de ha kellő időt tudsz a felkészülésre szánni, akkor nagyon logikusan tudod előadni a gondolataidat. Azon kellene javítani, hogy ezt a szintidőt egyre lejjebb vidd. 

A tudós: Még a kritikus helyzetben is nyugodt és összeszedett tudsz maradni, mert a tényekre támaszkodsz érzelmek helyett. De a döntéseket nemcsak a logika, hanem sokszor a szív irányítja, neked abban kell fejlődnöd, hogy ezen a téren picit nyitottabbá válj, hogy jobban fogd mások érzelmi jelzéseit és tanulj belőlük. 

A parancsnok: Általában szeretsz belemerülni minden konfliktust ígérő helyzetbe, mert a legtöbbször azt gondolod, hogy neked van igazad. Fontos, hogy másokat is meghallgass, mert lehetsz bármilyen kiváló, mindenkinek van vakfoltja, és csak akkor tudsz igazán ügyesen beleállni ezekbe a szituációkba, ha nem bízod el magadat. 

A vitázó: Ahogyan a neved is mutatja, szívesen mérkőzöl meg bárkivel, ám, annak ellenére, hogy ennyire szeretsz konfrontálódni, nem célod a másik megalázása, te inkább a kihívást keresed és általában nagyon diplomatikusan kezeled a helyzeteket. Amit tanulnod kell, hogy nem mindenki ennyire magabiztosan vállal véleményt, ne kényszerítsd őket erre. 

Alakzatok

Fotó: Getty Images/Richard Drury

A diplomaták 

A védőügyvéd: Nem szeretsz konfliktust gerjeszteni, de ha már benne vagy, akkor nagyon civilizált módon tudod kezelni. Az egyetlen, ami kihoz a sodrodból, az az igazságtalanság, ha úgy érzed, valaki így bánik veled, azzal szemben azonnal felveszed a kesztyűt. Elég jó arányban tudod keverni a tényeket és az érzelmeket, erre érdemes koncentrálnod a jövőben is. 

A mediátor: Annyira érzékeny és empatikus vagy, hogy bármit megtennél, csakhogy elkerüld, hogy bárkit is meg kelljen bántanod. Neked azt kell megtanulnod, hogy egy konfrontáció akár jól is elsülhet – sokat segíthet, ha a kommunikációs képességeidet fejleszted és megtanulod pontosan kifejezni magadat. 

A főszereplő: Kiváló kommunikátor vagy, és nagyszerűen oldod meg a mások közötti konfliktusokat, de ha saját magadról van szó, már kevésbé vagy magabiztos. Mivel nagyon jók az elemző képességeid, ezért próbáld meg a kritikát ezen a szemüvegen keresztül fogadni, bízz a képességeidben, és abban, hogy képes vagy helyén kezelni a dolgokat.  

A kampányfőnök: Nem okoz számodra gondot, hogy beleállj egy konfliktusba, legalábbis egészen addig, amíg ez nem párosul túlzott keménységgel. Ha valaki nem túl kedvesen reagál a helyzetre, az elbizonytalanít és sebezhetővé tesz, ilyenkor nehezen tudod felülírni az indulataidat logikával. Ezen könnyen lehet csiszolni, hajrá! 

A felfedezők 

A virtuóz: Ha munkahelyi konfliktusok megoldásáról van szó, nincs nálad jobb, de a magánéleti jellegű dolgokkal, ahol az érzelmek is bejátszanak, már sokkal nehezebben boldogulsz. Nem kell megtanulnod, hogyan add bele a szívedet ebbe a dologba, de nagyon fontos, hogy mások érzelmeit ne vedd félvállról, tiszteld és hallgasd meg őket. 

A kalandvágyó: Gyakran érzed magad zaklatottnak, ha valami nem úgy történik, ahogy szeretnéd, de az esetek nagy részében másra hagyod a konfrontációt. Mivel ezek az érzelmek nem tűnnek el csak úgy belőled, azt kellene gyakorolnod, hogyan tudod őket számodra is kielégítő módon megfogalmazni, hogy ne emésszenek fel. 

A szórakoztató: Nagyon érzelmesen kezeled a konfliktusokat, jellemzően eltemeted magadban ezeket az élményeket, egyfajta önvédelemként. Azon kellene dolgoznod, hogy az érzelmeidet nyugodtan tudd közvetíteni, bíznod kell abban, hogy mások meghallgatnak és megértik a te álláspontodat, főleg azok, akik közel állnak hozzád. Ne félj tőlük! 

A vállalkozó: Te folyton azon dolgozol, hogy a konfliktusokat minél előbb lezárd, próbálod helyrehozni a helyzetet, sokszor azzal, hogy egész más irányba tereled a beszélgetést vagy az érzelmeket. Ez nem rossz taktika egészen addig, amíg nem minden egyes szituációban alkalmazod. Igenis muszáj néha szembenézni másokkal, ugyanis hamis biztonságérzetbe ringatod magad, ha azt hiszed, ezzel mindent megoldhatsz. 

via HuffingtonPost, Well+Good 

Mindig tehetsz azért, hogy önmagad legjobb változata legyél:

Még több

Te Te Te