Kézmozdulatok és biztonsági szavak, amikkel életet menthetsz – vagy épp tiédet menthetik meg

Ha veszélybe kerülsz, gyorsan kell cselekedned. Milyen lehetőségeid vannak a segélykérésre és mi a teendő, ha valaki másnak segítenél? Utánajártunk mindennek.

Kézmozdulatok és biztonsági szavak, amikkel életet menthetsz – vagy épp tiédet menthetik meg

Biztosan te is hallottad annak az elrabolt 16 éves amerikai lánynak a történetét, aki a TikTokon látott kézjellel kért segítséget egy idegentől – és ez mentette meg az életét. A lány (akinek a nevét nem tették közzé) egy ezüst Toyotában utazott Kentuckyban, ahol az anyósülésből jelzett a mellettük elhaladó autósoknak. Egyikük szerencsére ismerte a nálunk néma segélykiáltásként ismert jelet, és azonnal értesítette a rendőrséget.

A kézmozdulat lényege, hogy feltartod a tenyered, behajtod a hüvelykujjad és rácsukod a kezed. A Magyar Rendőrség animációja szerint egészen konkrétan ez így néz ki a mozdulat:

Bár a jelzést az itthoni rendőrség is elismeri, sőt nyár óta elkezdték bevezetni a köztudatba, a segélykérés még meglehetősen friss: csupán nagyjából egy éve hozta létre a Kanadai Nők Alapítványa, hogy a pandémia miatt elszigeteltté vált áldozatok segítségkérését megkönnyíthessék.

A New York Times cikke szerint azonban a jel még nem olyan köztudomású, hogy a Kentucky rendőrség ügyeletese vagy a helyszínre érkező rendőrök ismerték volna (ennek ellenére azonnal cselekedtek), viszont a lány története alátámasztja, hogy a családon belüli erőszakon túl, más szituációkban is hasznos lehet a néma segélykiáltás ismerete.

Felismerted a mozdulatot – hogyan tovább?

Ahogy arra Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) szakértője, Winkler Zsuzsanna is felhívta a figyelmet, nem elég szimplán felismerni a jelet. „Az ilyen »titkos jelekhez« nem jár oktatás, laikusként mi a teendő? Hívja a rendőrséget? Milyen adatokat kérjen el az érintettől? Hogy fogja a rendőrség őt megtalálni? Mit mondjon a rendőrségnek?”

Ez az aggály bennünk is felmerült, a rendőrség oldalán azonban válaszokra bukkantunk. A police.hu arra kér, hogy ha néma segítségkérést tapasztalsz, hívd a segélyhívót, azaz a 112-t, ahol az oldal szerint a következő adatokat fogják kérdezni tőled:

 

  • a neved, telefonszámod;
  • hol tapasztaltad a segélykérést (helyszín);
  • hogyan tapasztaltad a segélykérést (mi történt, kinek van szüksége segítségre, kivel volt egy társaságban a segélykérő);
  • felmerül-e közvetlen életveszély;
  • látod-e még a segélykérőt (ha nem, akkor merre távozott);
  • személyleírást a segélykérőről és a vele tartózkodó további személy(ek)ről.

És ha te vagy bajban?

Bármilyen helyzet előfordulhat, amikor azonnali segítségre van szükséged úgy, hogy azt a lehető legkevésbé feltűnően kérd. Ilyenkor, ha a 112-t hívod, elképzelhető, hogy nem tudsz beleszólni a telefonba. Az ORFK Kommunikációs Szolgálata a Cosmónak azt mondta, hogy a hívást fogadó operátorok „abban az esetben, ha azt tapasztalják, hogy a bejelentő nem szól bele a telefonba, de mégis feltételezhető (pl. háttérzajokból), hogy segítségre szorul, azt szokták kérdezni, hogy bajban van? A telefonálót ilyenkor arra kérik, hogy a telefonra kopogjon egyet, ha igen.”

Az is lehet persze, hogy nem áll módodban kopogtatni – például egy betörés esetében, amikor a zaj csak felhívná rád a figyelmet. Ez esetben küldhetsz SMS-t is a 112-re, de egyéb opcióid is vannak. Ma már gyakorlatilag minden okostelefonon megtalálható a Vészhelyzeti SOS-funkció, amit a beállítások biztonság fülénél találhatsz meg. Itt megadhatsz különböző adatokat a vércsoportodtól az allergiáidig, vészhelyzeti kontaktokat és akár tárcsázás nélkül is indíthatsz segélyhívást. Ez utóbbit a legtöbb modellnél (a gyártó típusától függetlenül – tehát lehet akár iPhone-od, de akár Huaweied is) úgy teheted meg, hogy ötször gyors egymásutánban benyomod az oldalsó vagy a felső (bekapcsoló) gombot. A hívás után a telefonod a vészhelyzeti kontaktoknak is értesítést küld, amiben leírja, hol tartózkodsz most és frissíti az infót, ha netán helyzetet változtatnál. Neked ehhez semmit nem kell tenned, a telód magától bekapcsolja még a helymeghatározást is.

Ezen túl létrehoztak itthon egy appot, Kapcsolj egyből néven, ami a különböző krízisoldalakhoz hasonlóan (mint például a NANE) a bántalmazás fajtáiról és a jogaidról tájékoztatnak, illetve egyetlen gombnyomással összeköthetnek lelki elsősegély szolgálatokkal vagy az OKIT-tal (az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal).

Figyelem!

Amennyiben szexuális vagy egyéb (szóbeli, fizikai vagy gazdasági) bántalmazás áldozata vagy, jogod van a segítséghez. Hívd a NANE ingyenes, anonim segélyvonalát: 06 80 505 101, vagy az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat segélyvonalát: 06-80-20-55-20.

Mi a helyzet külföldön?

A Kanadából érkező néma segélykiáltást ugyan már nálunk is meghonosították, több szuper áldozatsegítő gyakorlatra van példa a világban, amiből mi szívesen látnánk egy-két példát itthon is. Így például Angliában 2017 óta keresheted Angelát, Amerikában pedig kérhetsz egy angel shotot (magyarul angyal felest), amikkel diszkréten jelezheted egy bárban vagy egy diszkóban, hogy van valami gond. Most nem kell feltétlenül életveszélyes helyzetre, esetleg konkrét bántalmazásra gondolnod: akkor is szólhatsz a hely egy munkatársának, ha csak kényelmetlenül érzed magad (mondjuk nem száll le rólad egy pasi, miután többször is visszautasítottad, hogy meghívjon egy italra), ők pedig segítenek, hogy biztonságban taxiba ülj. Vagy akár a rendőrséget is kihívják.

Az alábbi videó azt a példát hozza fel, ha az első találkozás a tinderen megismert sráccal félresikerül, és túl creepy-nek érzed őt. Fontos, hogy ha megfigyeled, ilyenkor a pultos végig a lánnyal marad, mert akár potenciális bántalmazó/zaklató is tudhat erről a kódról, így nem hagynak neki esélyt arra, hogy megtámadjon:

@michellebellexo

Everyone has been asking me how I would handle someone ordering an angel shot❤️ #angelshot#help#bartender#creepyguy#onlinedatingfail

♬ original sound – Michelle Charlotte Bartender

A pandémia egyébként több – a néma segélykiáltáshoz hasonló – kezdeményezést szült szerte a világban, amiknek helyszínei elsősorban a gyógyszertárak. Olaszországban egy 17 éves lány és a barátnője az 1522-es számú maszkot kérte. Bár a kód nem egy államilag elfogadott jelzés, a patikusnő ismerte, ezért azonnal a hátsó szobába vezette a lányokat. Kiderült, hogy az egyiküket 12 éves kora óta bántalmazta egy családi barát, aki rendszeresen vigyázott rá és különböző módszerekkel (ajándékokkal, fenyegetéssel) kényszerítette hallgatásra.

Franciaországban és Angliában viszont állami szinten vezették be a családon belüli abúzus áldozatainak segítésére szolgáló jeleket: előbbi országban a 19-es számú maszk jelenti a biztonsági szót, míg utóbbiban ANI-t (úgy ejtve: Annie) kell keresni, ami az „azonnali cselekvés szükséges” – kifejezés angol betűszava. Illetve Kerry Power 2013-as meggyilkolása óta az 55-ös számkód segélyhívás közbeni benyomásával jelezhető a veszély. Ha ugyanis Kerry-nek is meglett volna ez a lehetőség, talán még ma is élne. A 36 éves nő exe és zaklatója ugyanis betört a lakásába és míg Kerry bujkált előle, tárcsázta a segélyhívót, de nem szólt bele, nehogy felhívja magára a figyelmet – a diszpécser azonban letette, a férfi pedig megtalálta Kerryt és megfojtotta.

A sötét oldal

Mint látható, egy-egy ilyen jelzés és kód tényleg működhet a való életben is – ám azt is meg kell jegyeznünk, hogy ezek általában nem családon belüli erőszak esetei voltak, pedig a legtöbb segélykérést pontosan az abuzált nők felé nyújtott mentőövnek szánják. Ám a családon belüli bántalmazás ennél jóval összetettebb kérdés, mert ahogy Winkler Zsuzsanna is fogalmaz: „ezek a kampányok azt a tévhitet erősítik, hogy van segítség, csak az áldozatok nem kérnek segítséget / nem tudnak segítséget kérni.”

„Valójában a tapasztalataink azok, hogy az áldozatok folyamatosan kérnek segítséget, csak nem kapnak. Kihívják a rendőrséget, de az nem intézkedik »amíg vér nem folyik«, vagy azzal fenyegetik a hívót, hogy ha ebből »ügyet csinál«, akkor bevonják a gyámügyet és elveszik a gyereket. Máskor meg nem rendelnek el távoltartást, és úgy kellene a feljelentést megtenni, hogy közben egy fedél alatt él az áldozat a bántalmazóval – osztotta meg a Cosmóval Zsuzsanna a NANE kiábrándító tapasztalatait. – A családtagok, ismerősök is gyakran nem hisznek az áldozatnak, vagy azt mondják, hogy a »gyereknek apa kell«, vagy egyszerűen nincs férőhely az anyaotthonban. A nők gyakran nem engedhetnek meg maguknak egy albérletet, vagy nincs hozzáférésük a saját keresetükhöz sem, mert a bántalmazó ráteszi a kezét.”

A szakértő felhívta a figyelmünket, hogy amíg rendszerszinten nem történik változás, addig a bántalmazó kapcsolatból való előkészületek nélküli kilépési kísérlet nagyobb veszélybe sodorhat egy nőt, mint az, ha meg sem próbálja.

Zsuzsanna szerint „ezek a jelek általában olyan helyzetekben tudnak hasznosak lenni, amikor az áldozat totálisan el van zárva a környezetétől (tehát felügyelet nélkül nem tud senkivel sem kapcsolatot tartani)”, ami ezidáig nem volt jellemző a bántalmazó kapcsolatokra – a COVID viszont változtathatott ezen, hiszen korlátozta a külvilággal való kapcsolattartás lehetőségét. Így tehát „ahol a segítségnyújtásnak van egy jól kiépített rendszere, ott a COVID alatt úgy gondolom, akár az ilyen titkos jeleknek is lehetett szerepe a biztonság megteremtésében egyes áldozatok számára” – foglalta össze a szakember.

Forrás: iNews, HuffPost Italia, CNN

Tegyünk együtt a nők elleni erőszak megszüntetéséért:

Még több

Te Te Te