A metaverzum egy olyan kibertér, ahol a virtuális valóság és a kiterjesztett valóság találkozik, és ahol az avataroddal együtt mozogsz a digitális világokban. A Meta és a Microsoft ebben látja a Tinder utódját, és a randizás jövőjét.
Hogyan működik a randizás a metaversumban?
Az online és az offline világ közötti határok elmosódnak a metatérben. Amikor felveszed a VR-szemüveget, a digitális térrel úgy lépsz interakcióba, hogy a valós térben mozogsz. Olyan avatárokkal beszélgetsz, amelyek valódi embereket takarnak, de nem tudjuk, hogy valójában hogyan néznek ki. Elméletileg ebben a digitális térben - ha a feltételek megfelelőek - mindent megtehetsz, amit a való életben egy randin is megtennél. Elmehetsz vacsorázni (persze virtuális ételekkel), koncertre vagy megnézhetsz egy kiállítást.
Rengeteg pénz van benne
Ha fizetünk, nemcsak bizonyos területekhez kapunk hozzáférést a metaverzumban, ahol randizhatunk, hanem vannak virtuális események és funkciók is, amelyekre természetesen jegyet kell váltanunk, ha a potenciális partnerünkkel együtt szeretnénk meglátogatni őket. A luxusmárkák pedig már most felugrottak a metaversus szekérre, és olyan ruhákat, sminket és kiegészítőket kínálnak, amit az emberek virtuális randevúhoz használhatnak. Ebben persze nagy szerepet játszik a Bitcoin és más kibervaluták, amelyekkel mindezekért fizetni lehet.
Tényleg jobb a randizás a Metaversen, mint a Tinder?
Nem szabad elfelejtenünk, hogy az avatarok mögött még mindig valódi emberek vannak, akik lehetnek ártalmasak, vagy teljesen mások, mint mondják magukat. De a metaverse előnyökkel is jár: azoknak is lehetőségük van emberekkel találkozni - vagy botokkal csevegni -, akik nem szeretnek kimozdulni, vagy fizikai és szellemi korlátok miatt nem tudnak.
A digitális randizás a metaverzumban természetesen nem helyettesítheti a valós életben való randizást - de egyesek számára jobbá, könnyebbé vagy elérhetőbbé teheti azt. A Tinderen keresztül már most is létezik az online és a valós életben való randizás hibrid változata, így logikus, hogy a digitalizációval a digitális rész is növekedni fog.
Miért addiktív az online társkeresés?
Természetesen az alkalmazások azt szeretnék, ha sok időt töltenél a platformon - de ez ellentétben áll azzal a céllal, hogy minél gyorsabban megtaláld a szerelmet. Tehát hogyan tart minket az alkalmazás folyamatos swipelésben?
A Tinder és társai a dopamin felszabadításával az alkalmazáshoz ragasztanak minket. Minden egyes alkalommal, amikor jobbra húzunk valakit, boldogsághormont szabadítunk fel, mert azt reméljük, hogy jutalmat, azaz szerelmet kapunk.