„Amikor az egyik ismerősöm azt javasolta, hogy egy hónapig ne kényeztessem a pasimat orálisan, és nézzük meg, hogyan változik a kettőnk viszonya, kicsit furcsának tartottam az ötletet. Szeretem őt, ő pedig szereti ha csinálom, így miért ne tenném? A szexuális életünk normális része. De mégis úgy éreztem, egy próbát megér.
1. hét
A pasim persze nem volt boldog. Gondolta, hogy megint egy hülye cikkötlet, ami miatt őt áldozom be. Végül mégis belement, mert minden értem, én pedig minden héten lejegyeztem, mire jutottunk.
Az első napok könnyűek voltak. Pihentető is. Nem kellett semmilyen plusz erőkifejtést tennem, de éreztem, hogy más területekkel próbálok kompenzálni. Hatalmas vacsoramenüt főztem, összebújva filmeztünk, sokszor ki is merítettem magunkat ezekkel az esti programokkal, hogy ne gondoljunk annyit a szexre. Vége is lett az első hétnek. Csodás!
2. hét
A második hét nagyjából ugyanígy telt, de voltak gyenge pillanataim, amikor majdnem megtettem, mert elfelejtettem, hogy ez a kihívás. Szerencsére az utolsó pillanatban eszembe jutott, néha szex közben sikítottam fel, mikor elkezdtem volna, hogy ezt nem szabad. Volt sajnos olyan alkalom is, amikor nagyon megsértődött, ilyenkor még a sima szexet sem folytattuk. Dühösen, egymásnak háttal aludtunk el.
Ilyenkor még a következő napokon is éreztük a feszültséget és a konfliktust. Hihetetlen volt, hogy az orális szex ekkora hatással van az életünkre a hálószobán kívül is. Az is nagyon meglepő, hogy amint a szexuális rutinból egy pontot eltávolítasz, máris összeomlik a rendszer. Pedig sima szex volt, csók volt, előjáték máshogyan volt -mégsem működött.
3. hét
Úgy gondoltuk, hogy visszajöjjünk a mélyből, ideje más megoldásokhoz nyúlnunk. Kipróbáltuk, mit hoz ki belőlünk a szexi fehérnemű, a szerepjáték, a fenékdugó. Szórakoztató volt, de fárasztó is egyben. Mintha iskolai anyag lenne a szex. Vágyni kezdtem arra, hogy megadhassam neki azt, amit szeretne, és végre elég legyek én is a teljes örömhöz, ne kelljen más eszközökhöz nyúlnunk.
4. hét
Én egyébként éreztem, hogy kissé felszabadít, hogy nem kell orálisan kényeztetnem a pasim, és végre ő is jobban értékeli majd ha megteszem. Ő azonban végig szenvedte, a végén már visszafelé számolta a napokat. Azt mondta, mintha börtönben lenne, és a szabadulást várná.
Mikor letelt az egy hónap, a pasim azonnal követelte a kényeztetést, így sort is kerítettünk rá, amint lehetett. Nem mondom, hogy én annyira örültem mint ő, de élveztem azt, hogy én vagyok az, akire ennyire vágyott, és semmi másra nincs szükség a teljes örömhöz, csak rám."
